568 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatást, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. Kérdésem, hogy a jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?

Kérdés: Az intézményünk alkalmazásában álló mérnök-tanár kollégánk (férfi) előrehozott nyugdíjba szeretne menni a 60. életévében. Kérdésem, hogy a felmentési idő, illetve a jubileumi jutalom kiszámításánál mely időszakok vehetők figyelembe? 1. 1969. 07. 15.-1971. 10. 26. Ércbányászati Vállalat – munkaviszonya megszűnt. 2. 1971. 11. 01.-1983. 06. 30. Autóközlekedési Tanintézet Bp. – áthelyezve. 3. 1983. 07. 01.-1988. 01. 31. Megyei Közlekedési Felügyelet – áthelyezve. 4. 1988. 02. 01. -1990. 08. 31. Cipőkereskedelmi Vállalat – áthelyezve. 5. 1990. 09. 01.-1996. 06. 30. Tanács Közlekedési Felügyelet – megszűnés közös megegyezéssel. 6. 1996. 07. 01.-2001. 01. 31. Autóközlekedési Tanintézet Kft. – megszűnés közös megegyezéssel. 7. 2001. 02. 01.- jelenleg is gimnázium és szakközépiskola.

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül: 1974. 09.-1982. 10. közalkalmazott 1982. 10.-1983. 01. szénbányák 1993. 01.-2006. 06. kft. 2006. 07.- jelenleg is köztisztviselő

Kérdés: Önkormányzatnál pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként dolgozom, de a gazdálkodási ügyintézői feladatokat is ellátom (beruházás nyilvántartása, állományba vétel, tárgyi eszközök nyilvántartása). Közgazdasági szakközépiskolai végzettségem van. 1990-ben szakvizsgát tettem középfokú tervgazdasági és beruházási szakmai tanfolyamon. Abban kérem állásfoglalásukat, hogy besorolásomnál figyelembe kell-e venni a 30%-os képzettségi pótlékot.

Kérdés: Egy munkatársunk – az illető köztisztviselő – ebben az évben 35 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult, amennyiben az 1979-ben született gyermekével GYES-en töltött idő beleszámít az éveibe. Tudni kell, hogy passzív jogú GYES-en volt, nem állt mögötte munkaszerződés. Amennyiben ez az időszak nem számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe, nyilván ennyivel "kitolódik" a jutalomra való jogosultság. Várjuk szíves szakmai segítségüket!