419 talált állásfoglalás a különbözet kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.

Kérdés: Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?

Kérdés: Költségvetési szerv (művelődési központ) megvásárolt egy musical-előadást bruttó 10.000.000 forint összegben. A rendezvény belépőköteles mindenki számára. A helyi adottságok figyelembevételével a tervezett bevétel bruttó 8.000.000 forint, a különbözetet az intézménye számára az önkormányzat biztosítja intézményfinanszírozás formájában. Az intézmény könyvelésében teljeskörűen elkülöníthető a rendezvénnyel kapcsolatosan felmerült összes kiadás és összes bevétel. Az intézmény 2-es adószámos, tehát a bevétele után az áfát be kell neki fizetni. A kiadások milyen arányban helyezhetők levonásba a fenti esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Kérdés: Óvodában pedagógiai asszisztensként 2023. 10. 16. napján felvettünk egy kollégát, aki tanítói diplomával rendelkező pedagógus (3 év 1 hónapig dolgozott iskolában). Az oktatási hivatal jelezte az óvodának, hogy nem jó a besorolása. A Púévhr. 37. és 42. §-a alapján elképzelhető, hogy már a felvételkor gyakornok besorolásba kellett volna tenni ezt a tanítót amiatt, hogy tanító a végzettsége? Függetlenül attól, hogy kifejezetten pedagógiai asszisztensként lett felvéve és alkalmazva? Illetve a NOKS-dolgozónál nézni kell a 6 év szakmai gyakorlatot? Mert ha át is kell sorolni, akkor még kérdés az is, hogy Gyakornok vagy Pedagógus I. lesz?

Kérdés: Önkormányzatunk 2022. évben számlázott bérleti díjakat (akkor még 27% áfatartalommal). Most jelezte partnerünk, hogy jelenleg NAV támogatói vizsgálat folyik náluk a 2022. évre vonatkozóan, és a vizsgálat során megállapításra került, hogy az általunk kiállított számlákon nem szerepel a Csoportos Áfa azonosító szám, így ezek a bizonylatok nem szerepelnek a NAV Online rendszerében sem. Kérték, hogy az adott számlákat javítsuk, és tüntessük fel rajta a helyes adószámot és csoportazonosítót. Felvettük a kapcsolatot az ASP-fejlesztő kollégákkal, ők a számlák sztornózását javasolták, és új számla kiállítását ebben az évben (2024) a helyes adatokkal. Továbbá partnerünk úgy kéri az új számlát, amelyen a helyes partneradatok szerepelnek, hogy a teljesítés dátuma 2022. évi legyen. Véleményünk szerint nem állíthatunk ki 2024. évben olyan számlát, amelyen a teljesítés dátuma 2022. év. A programban a helyesbítő számla készítésénél van mód ugyan a partner módosítására, de hiába van átírva az adószám, a törzsadatoknál a csoportazonosítót ugyan hozza pluszban, de akkor is a régi adószámot tünteti fel a rendszer. Helyes a fenti eljárási mód, hiszen már egy lezárt gazdasági évre vonatkozó számlákat kellene sztornózni? Mit fog befolyásolni a könyvelésben, áfabevallásban stb.? Amennyiben helyes a régi számla sztornózása és új számla kiállítása a helyes partneradatokkal, akkor az új bizonylaton a dátumok hogyan szerepelnek helyesen?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?