419 talált állásfoglalás a különbözet kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a főkönyvi és analitikus nyilvántartásban a tárgyi eszközök leltárhiányát? Ha az eszköz bruttó értéke és értékcsökkenése kivezetésre kerül, a terven felüli értékcsökkenése nem, akkor az eszköz negatív nettó értékkel fog szerepelni a mérlegben? Ha a későbbiekben az adott tárgyi eszköz előkerül, milyen értéken kell újból nyilvántartásba venni?

Kérdés: Intézményünk tulajdonában több tárgyi eszköz van. Azt hallottam, hogy ezen eszközök után évente áfát kell fizetni akkor is, ha nem értékesítjük. Valóban így van?

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?

Kérdés: A köztisztviselő a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó nagyságú és értékű lakása vásárlásához hitelintézettől kölcsönt vett fel. Mivel a kölcsön kamata magas, ezért a munkáltatója a hitelintézetnél fennálló tartozása törlesztésére kamatmentes lakáscélú hitelt kíván folyósítani. Ebben az esetben kell-e fizetnie a munkáltatónak a kamatkülönbözet után 44 százalékos személyi jövedelemadót? A munkáltató által folyósított hitelből törlesztett pénzintézeti hitel után a 40 százalékos, legfeljebb 240 ezer forintig terjedő adókedvezmény megilleti-e a munkavállalót?

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?

Kérdés: Hogyan történik a reprezentáció, illetve a természetbeni juttatások áfaelszámolása és bizonylatolása?

Kérdés: Mi a költségvetési szerv teendője, ha az alanyi adómentességre jogosító összeghatárt túllépi? Mit kell a helyesbítő számlának tartalmaznia? Melyik időpontban kell a számlán szereplő bevételt a 2 000 000 forintos összeghatárba beszámítani? Figyelembe veheti-e a költségvetési szerv az adóbevallásban a kiegyenlítetlen bejövő számláinak áfatartalmát?

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?

Kérdés: Költségvetési szerv jogszabály alapján ingyenesen is étkeztet. Az étkeztetéshez kapcsolódó áfa teljes összegben, vagy csak az arányosítás szabályai szerint vonható le? Kell-e áfát fizetni? Ugyanez a költségvetési szerv saját döntése alapján saját üdülőjében dolgozóit ingyenesen, nyugdíjasait a külső igénybevevők térítési díjának 50%-áért üdülteti. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és mi az alapja? Van-e lehetőség, és milyen arányban adólevonásra?