Nők kedvezményes nyugdíjazása

Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves szolgálatiidő-kedvezménye igénybevételével menne nyugdíjba. A 2 hónap felmentési időt a munkában töltött utolsó naptól kell-e visszaszámolni, vagy előtte is kérheti annak kiadását úgy, hogy az időarányos szabadságát utána venné ki?
Részlet a válaszából: […] ...napjától kell visszaszámolni. Szabadságot arra az időre lehet kiadni, amely időszak alatt nem került sor munkavégzés alóli mentesítésre. (Kéziratzárás: 2020. 04. 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítható legyen; ha a foglalkoztatás nem biztosítható, van-e bármilyen más, díjazás melletti lehetőség a munkavégzés alóli mentesítésre; van-e helye járványügyi elkülönítésnek az aktuális járványügyi intézkedések, iránymutatások mellett;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjba vonuló közalkalmazott helyettesítése

Kérdés: Közalkalmazott kolléga nyugdíjba megy. Ezzel összefüggésben a jogviszony megszűnéséig egy időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Alkalmazható-e a helyettesítésére, a munkavégzés alóli mentesítés idejére egy másik személy helyettesítőként, határozott időre?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan megjelölik, hogy a közalkalmazottat helyettesítőként foglalkoztatják, egy másik közalkalmazottnak a munkavégzés alóli mentesítésére figyelemmel, határozott időre, ez jogszerűnek tekinthető. A határozott idejű jogviszony helyettesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...A tízszázalékos mérték alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.Az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél mindazokkal, akikkel nem kell közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: Egy épület azbesztmentesítése dologi kiadásként vagy beruházásként kezelendő?
Részlet a válaszából: […] ...bővítésen, átalakításon, élettartam- vagy teljesítőképesség-növelésen megy keresztül, és ez növeli annak értékét. Ha az azbesztmentesítés ennek keretében történik, akkor beruházásként fogják elszámolni. Jelenleg vannak is olyan beruházásokra kiírt pályázatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címkék:    

Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítési céllal beszerzett eszközöket a beruházások között sosem szabad kimutatni, ezek a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé sorolandók be. A további elszámolást alapvetően az határozza meg, hogy a beszerzett eszközt változatlan formában kívánják-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

TOP 3.2.1-15 támogatás

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
Részlet a válaszából: […] ...nem tud az épületre ráaktiválandó összeg lenni. A külső falfelület és padlásfödém hőszigetelése, fűtés-korszerűsítése, akadálymentesítése felújítás lesz. A külső nyílászárók teljes cseréje is felújítás (részleges csere esetén karbantartásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Európai uniós pályázat

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
Részlet a válaszából: […] Amikor a támogatás megérkezett, akkor azt a következők szerint kellett könyvelniük:Támogatási összeg beérkezésePÉNZÜGYI SZÁMVITEL– pénzeszköz jóváírása   331, 332   3512, 3511KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL– felhalmozási támogatási rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ennek nincs akadálya. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Osztott munkakörben dolgozó közalkalmazott besorolása

Kérdés: Önkormányzatunk kapcsolt munkakörben alkalmaz élelmezésvezető-szociális segítő munkakörben közalkalmazottat. Munkaidejének 50%-ában élelmezésvezetői teendőket, 50%-ában szociális segítői feladatokat lát el. Az élelmezésvezetéshez rendelkezik 528110100015401 OKJ-számú élelmezési menedzser végzettséggel, a szociális segítői munkakör betöltéséhez a végzettséget 2018. január 31-ig kell megszereznie. A dolgozó alapvégzettsége: képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus – szakközépiskola, valamint mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon. Hogyan kell őt besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottnak mindkét munkakörre előírt képesítési követelménynek meg kell felelnie. A képesítési követelmények alóli ideiglenes mentesítés akkor jogszerű, ha azt a vonatkozó ágazati végrehajtási rendelet lehetővé teszi. A kérdésből nem derül ki egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
1
3
4
5
15