Találati lista:
491. cikk / 660 Bértábla szerinti garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása
Kérdés: 2005 szeptemberében áthelyezéssel átvett a jelenlegi munkahelyem közalkalmazottként, és a korábbi béremet is megadta, melyben munkáltatói döntésen alapuló illetmény is szerepelt a garantált illetményen felül. 2009-ben megkapom a diplomámat, és magasabb fizetési kategóriába fogok kerülni. A fenntartó önkormányzat, illetve a munkáltató megteheti-e, hogy a magasabb kategóriába lépéskor az illetményemelkedéssel "lenyeleti", vagyis megszünteti a garantálton felüli részt? Megtehetem-e, hogy nem megyek bele, van-e egyáltalán beleszólásom?
492. cikk / 660 Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása
Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
493. cikk / 660 Mérlegképes könyvelői végzettség a közalkalmazotti besorolásnál
Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?
494. cikk / 660 Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
495. cikk / 660 Szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költség
Kérdés: Ha a kötelező továbbképzések körébe tartozó mérlegképes könyvelői továbbképzésről a 20 órát visszaigazolják, akkor a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható-e a kötelező továbbképzés költsége?
496. cikk / 660 Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása
Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
497. cikk / 660 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetője főiskolai végzettséggel és felsőfokú mérlegképes könyvelői (vállalkozói szak) végzettséggel rendelkezik. Besorolása "F" fizetési osztály. Időközben – intézményi támogatással – megszerezte az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői végzettséget is. Az intézmény azért támogatta az államháztartási szak elvégzését, mert tulajdonképpen az adott munkakörben erre van szükség. Ez az OKJ szerint 54-es emelt szintű szakképesítés. A 138/1992. Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint a közalkalmazottak esetében az emelt szintű szakképesítést a besorolásnál, illetve további képesítés elismerésénél felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. A Kjt. pontosan meghatározza a képzettségi szinteket. ("E" fizetési osztálytól felfelé felső képzettségi szint.) Ezek szerint ez esetben az államháztartási mérlegképes könyvelői szak egy azonos képzettségi szinten megszerzett végzettség, amelyre 5%-os további szakképesítésért járó illetmény adható?
498. cikk / 660 0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika
Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
499. cikk / 660 Garantált illetménynövekedés
Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
500. cikk / 660 Követelések és kötelezettségek mérlegben történő kimutatása
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Negyedév végén mi számít szállítói állománynak? A negyedév végéig beérkezett, ki nem egyenlített számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig beérkezett, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák? Negyedév végén mi számít vevőállománynak? A negyedév végéig kiállított, be nem fizetett számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig kiállított, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák?
