Munkaidőszabályok a közoktatásban II.

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?
Részlet a válaszából: […]  A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavasziszünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A pedagógus szabadságát – agyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kellkiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Munkaidőszabályok a közoktatásban IV.

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?
Részlet a válaszából: […]  A bejáró tanulók, orvosi vizsgálaton részt vevő tanulók vagyaz iskolában ebédelő tanulók felügyeletének ellátása során a pedagógus anevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásában vesz részt.Amennyiben ezt a munkaidő-beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […]  A beszámoló aláírására olyan természetes személy jogosult,akinek okleveles könyvvizsgálói képesítése, vagy mérlegképes könyvelőivégzettsége, illetve ezzel egyenértékű képesítése van, és a könyvviteliszolgáltatás ellátására jogosító igazolvánnyal rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?
Részlet a válaszából: […]  A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzettpénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyébvégzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelőiképesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Helyi utazási bérlet juttatása

Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.
Részlet a válaszából: […]  Milyen adókötelezettségünk lesz a helyi bérlet juttatásávalösszefüggésben? Tudomásunk szerint a helyi bérletet csak béren kívülijuttatásként lehet adni.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint nem keletkezikbevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A Költségvetési Levelek 150. számában megjelent, 2952. kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésünk. Nem ismert, hogy az ügyintéző mikor szerezte a mérlegképes könyvelői képesítést. Válaszukban azt írják, hogy rendkívüli gyorsasággal, soron kívül kell regisztráltatnia magát. Én 2004-től végzem egy körjegyzőség egyik önkormányzatánál a beszámolóval, költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet, nem írhatom alá, mivel regisztrációs számom még nincs. 2010-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, én is kérhetem-e soron kívül a regisztrációs számot? Ha nem, akkor kijelölhetjük (felkérhetjük-e) a körjegyzőség másik községében dolgozó regisztrációs számmal rendelkező köztisztviselőt, hogy a mi önkormányzatunk adatszolgáltatását is aláírja?
Részlet a válaszából: […]  Valóban úgy van, hogy a beszámoló aláírását már csak akönyvviteli szolgáltatásra jogosultak, regisztrációs számmal rendelkezőkírhatják alá. Az államháztartás szervezeteinél – az Ámr. 17. § (1)–(5)bekezdésének figyelembevétele mellett – az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Költségvetési beszámoló aláírása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, a gazdasági vezető felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkezik, de mérlegképes regisztrációja nincs. Az irányítása alá tartozó ügyintézőnek megvan a mérlegképes könyvelői végzettsége, de még nem regisztrált. Ki lehet az aláíró a beszámolónál?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(továbbiakban: Áhsz.) szerint az államháztartás szervezetei éves és féléveselemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Körjegyzőség feladatai az önkormányzati működésben

Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatnál a képviselő-testület egységes hivatalthoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével,valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével ésvégrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Vezető illetményének megállapítása 2011. január 1-jétől

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy önmagában a kérdés alapján nem lehettudni, hogy az illetményt pontosan hogyan állapították meg, csak annyit lehetelmondani, hogy – a főiskola elvégzésével – az "E" fizetési osztályból "F"fizetési osztályba történő átsorolása jogszerű volt. Az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Közalkalmazott besorolása, illetménynövekedés

Kérdés: Jogosult-e az az alkalmazottunk a "B" fizetési osztály helyett "C" fizetési osztályba történő besorolásra, akinek kinevezése iskolánkban 2003. december 11-től munkakör/munkaköri csoport/beosztás szerint kisegítő, de a FEOR 4193 (irodai adminisztrátor, írnok) és munkaköri leírása alapján tevékenysége adminisztrátor munkakörben történik jelenleg is? Ügyviteli munkakört ellátva gondolunk itt a "C" fizetési osztályba sorolásra a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet mellékletét figyelembe véve. A fizetési osztály és fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e szakképesítésnek, szakképzettségnek, képesítésnek az 1983-1985-ig tartó titkárnőképző tagozaton szerzett látogatási bizonyítvány, mely igazolja, hogy nevezett két éven át a titkárnőképző tagozatot (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B-A-Z Megyei Szervezete Kazinczy Ferenc Szabadegyetemének titkárnőképző tagozatán) rendszeresen látogatta és sikeresen elvégezte? Alkalmazottunk 1997-ben számítógépkezelő (OKJ 47131399003) szakképesítést, 2000-ben gépíró és szövegszerkesztő (OKJ 33 3404 02) szakképesítést igazoló bizonyítványokat szerzett. Megilleti-e további szakképesítésért százalékos illetménynövelés, ha igen, mennyi százalékban és melyik fizetési osztályban?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésnek minden esetben a végrehajtási rendeletszerinti valamely munkakörre kell szólnia, és a munkaköri leírásnak tükrözniekell a kinevezés szerinti munkakört, tehát csak annak a részletezésétjelentheti, de nem lehet a munkaköri leírásban teljesen más munkakörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.
1
3
4
5
7