1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?

Kérdés: A kérdésem a 2018. évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatos. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A hivatkozott törvény szerint 2019. 01. 01. napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, visszamenőlegesen. A 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja már 25, 35, illetve 40 év honvédelmi alkalmazotti jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét. Nekem 36 év 5 hónap honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, jogosult vagyok-e a 35 év utáni jubileumra? Annak a munkavállalónak, akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, a 35. év betöltése után jár a 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti jubileumi jutalom?

Kérdés: A csekély értékű ajándéknak, amennyiben a minimálbér 10%-ának megfelelő összegű ajándékot adunk, nincs korlátozva a gyakorisága, vagyis egyszer vagy többször is adható egy évben?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!

Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?