699 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, mely a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szól, az alábbiakat kérdezném. 1. A 7. § szerint nyilatkozni kell a dolgozónak a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a kettő közül a napi munkába járás honnan történik. Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a tartózkodási helyéről, akkor számára nem fizethető a bérlet 86%-a? 2. Egy dolgozónk személygépkocsival jár dolgozni, 9 Ft-ot fizetünk neki kilométerenként. A 4. § a) pontja értelmében van közösségi közlekedés a lakóhelyéről (az a tartózkodási helye is), és a b) pont értelmében nincs hosszú várakozási ideje. Tehát ezek alapján számára május 1-jétől nem fizethető a 9 Ft/km térítés?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül: 1974. 09.-1982. 10. közalkalmazott 1982. 10.-1983. 01. szénbányák 1993. 01.-2006. 06. kft. 2006. 07.- jelenleg is köztisztviselő