Telefonköltség megtérítése

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 51. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.Az Szja-tv. 4. §-ának (3) bekezdése szerint elismert költségnek csak a bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalom

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: 1980-1987-ig az Észak-magyarországi Vegyiműveknél dolgozott, áthelyezéssel került az önkormányzathoz. 1987-től az önkormányzat alkalmazottja orvosi asszisztensként. Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából beszámít-e az az időszak, amikor az Észak-magyarországi Vegyiműveknél dolgozott 1992. július 1-je előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. hatálybalépése előtt, azaz 1992. július 1-je előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony jubileumi jutalomra jogosít mindaddig, amíg az áthelyezéssel a jogviszony meg nem szűnik, kivétel, ha ott is áthelyezés történik, és az áthelyezések szakadatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Bankszámla-hozzájárulás

Kérdés: GYED-en levő munkavállalónak adható-e bankköltségtérítés, azaz lakossági folyószámla pénzintézeti költségeinek térítése?
Részlet a válaszából: […] ...időszakra munkabérre, illetményre nem jogosult a munkavállaló. Ezt az adózási szabályok is kétségessé teszik, hiszen ezen hozzájárulás munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles, azaz számfejtendő juttatás.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] ...eltérően az éves rekreációs keretösszega) – ha a munkáltató költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkáltatói felelősség járványhelyzetben

Kérdés: Milyen felelősséggel tartozhat a munkáltató, ha a munkavállaló munkát végez, és megfertőződik a koronavírussal?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak kára származik, azért főszabály szerint a munkáltató felelősséggel tartozik.Ha a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárt, azzal kapcsolatban a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha három feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret elrendelése nem jelenthet aránytalan hátrányt.Ha egy munkavállaló az elrendelt munkaidőkeretet nem fogadja el, az akár a munkaviszony megszüntetését is megalapozhatja, azonban e tekintetben csak az összes körülményt mérlegelve, óvatosan érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Határozott idejű munkaviszony felmondása

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató gazdasági tevékenysége a vírushelyzet miatt ellehetetlenül, határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső okra hivatkozhat a munkáltató mint megszüntetési okra. Ebben az esetben az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Hivatali útnak a munkaszerződéstől eltérő helyen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...tartása stb.) figyelembevételével. Megjegyezzük, hogy a munkavállalót is terheli az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, a munkaviszonyban kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Konyhai alkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?
Részlet a válaszából: […] ...(ha megigényelte a nyugdíjat az érintett).Az érintett szempontjából releváns lehet, hogy nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban 2019. január 1-je óta korlátozás nélkül lehet dolgozni, ugyanis ilyen foglalkoztatás esetén a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
23
24
25
98