Találati lista:
241. cikk / 974 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
242. cikk / 974 Önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak irányítása
Kérdés: Van az önkormányzatnak egy 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társasága. Amennyiben ennek a társaságnak az alkalmazottja irányítaná az önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak munkáját, van-e lehetőség arra, hogy a munkabérére és járulékaira az önkormányzat pénzeszközt biztosítson? Ha lehetséges, elszámolható-e ez az átadott pénzeszköz (milyen kormányzati funkción) a "települési önkormányzatok szociális feladatainak támogatása" terhére?
243. cikk / 974 Elmaradt jubileumi jutalom
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közszférában eltöltött 26 év szolgálati idő esetén történhet-e utólag a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A 2019. június 6-i kezdésű rendvédelmi igazgatási jogviszony során megállapított munkaviszony kezdete 1989. 09. 01., közszférában eltöltött számított idő kezdete: 1993. 05. 31. 2018-ban, a 25 éves jubileumi jutalom évfordulójának időpontjában hivatásos szolgálati jogviszony volt életben, az erre vonatkozó szabályozás miatt (vállalkozással megszakított volt a közszférás jogviszony) nem érte el a jogviszony a 25 évet, az nem volt kifizethető. A hivatásos jogviszonyt 2018. júliustól vállalkozási jogviszony váltotta fel, majd a 2019. 06. 06-tól kezdődő rendészeti igazgatási jogviszony van jelenleg is érvényben. A jelen jogviszony szabályozása szerint összevonandó a közszférában eltöltött idő akkor is, ha azt vállalkozási jogviszony váltotta fel, ezért a fennálló jogviszony szabályozása szerint az 1993. 05. 31-es számított közszférás kezdés alapján 2018 májusában kellett volna a 25 éves jubileumi jutalmat kifizetni. A munkáltató álláspontja szerint, mivel akkor nem járt a hivatásos jogviszony miatt, utólag már nem lehet kifizetni. Szerintük csak akkor jár, ha az elérési időpontban éppen közszférás jogviszony áll fenn. Ilyen feltételek mellett kérdezem, hogy a munkáltató köteles-e kifizetni a ledolgozott évek alapján járó, elmaradt jubileumi jutalmat? A dolgozónak milyen lehetősége van a kifizetés elmaradása esetén azt valamilyen módon érvényesíteni?
244. cikk / 974 Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja
Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
245. cikk / 974 Osztályvezető-helyettesi feladatok ellátása
Kérdés: A központi költségvetési szerv munkaköri leírást köteles-e készíteni a következő esetben? A raktárvezető beosztású kolléga – határozott időre – eredeti beosztása mellett megbízást kapott az osztályvezető-helyettesi feladatok ellátására is. A raktárvezető eredeti munkaköri leírásában is szerepel, hogy az osztályvezető-helyettes távollétében köteles ellátni a helyettesítését.
246. cikk / 974 Munkavállaló munkaképességének ellenőrzése
Kérdés: Mikor, milyen feltételekkel használhatunk alkoholszondát, hogy ellenőrizzük egy munkavállaló alkoholos befolyásoltságát?
247. cikk / 974 Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége
Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
248. cikk / 974 Saját jogú nyugdíjban részesülő személy táppénze
Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?
249. cikk / 974 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
250. cikk / 974 Egy dolgozó által két munkakör ellátása
Kérdés: Egy kolléga két munkakörben dolgozik: részben pedagógus, részben laboráns, de összesen heti 40 óra a munkaideje, tehát teljes munkaidős munkavállaló. Pedagógusként 21 nap alap- és 25 nap pótszabadsággal rendelkezik, laboránsként viszont ennél jóval kevesebbel a besorolása szerint. Hogyan kell esetében megállapítani a szabadságot?
