961 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: 1981-től 1984-ig a megyei tanács ösztöndíjasaként az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatos hallgatója voltam. 1984. 08. 15. napjától a mai napig folyamatosan köztisztviselőként dolgozom. A jubileumi jutalom idejének számításainál a főiskolai ösztöndíjas 3 év beszámítható-e? Ha igen, mivel igazolható az ösztöndíjas időszak?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2007 augusztusa óta nyugdíjas. Köztisztviselői jogviszonya nem szakadt meg. 2008. május 1-jétől felmentését kezdi meg nyugdíjazása miatt. Milyen juttatások illetik meg? (Munkaviszonya 39 év.)

Kérdés: Iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Egyik munkavállalónk munkahelyei a következőképpen alakultak: Munkaviszony kezdete-vége Munkáltató Megszűnés módja 1972. 11. 09.-1975. 02. 15. Bp. ker. tanács áthelyezés 1975. 02. 16.-1983. 05. 31. Fővárosi Tanács áthelyezés 1983. 06. 01.-1985. 02. 15. Tanácsi vállalat felmondás 1985. 02.18.-2000. 06. 18. Magyar Nemzeti Bank felmondás 2000. 06. 19.-2004. 10. 24. Ipari kft. felmondás 2005. 09. 15.-2007. 06. 30. Szakközépisk. áthelyezés 2007. 07. 01.- Szakközépisk. Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogy a jubileumi jutalom számításánál mely munkaviszonyokat kell közalkalmazotti (köztisztviselői) jogviszonynak tekinteni!

Kérdés: Dolgozónk gyermeke születése miatt szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. Jár-e erre az időszakra részére szabadság, és ha igen, hogyan kell azt kiadni, amikor visszajön dolgozni?

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?

Kérdés: A közalkalmazottaknál a fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe a jelenleg hatályos szabályok szerint? Esetünkben a közalkalmazott 1984-től 1996-ig egy közművállalatnál dolgozott, 1996-2005 között egy kft. dolgozója volt, utána pedig egy könyvelőirodában dolgozott 2006. április 30-ig. 2006. május 1-jétől dolgozik intézményünknél (általános iskola) középfokú (szakközépiskolai végzettséggel), ügyintézői munkakörben. Mely fizetési fokozatba kell besorolni, melyik fizetési osztályba?

Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?