Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód szerv készíti el, a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján. A mérlegkészítés időpontja a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] Számviteli elszámoláskor az államháztartáson belüli vagyonkezelésbe adás során az eszköz bruttó értékének kivezetése a 412 számlával szemben történik, azaz T412 – K 11/121-151/152. Az értékcsökkenés pedig visszavezetésre kerül a T118-158 T119-149 – K412 szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyetemi pályafelújítás

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)
Részlet a válaszából: […] Az egyetem vagyonkezelésében lévő pálya a magyar állam tulajdona, amely felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az állami vagyonra a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Tárgyi eszköz beszerzése

Kérdés: Intézményünk nagy értékű (200 E Ft feletti), 1 éven túl használandó eszközt szerzett be. Könyvelése a klasszikus módon történt, előleget nem fizettünk:
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T0021 – K05642
b) Általános forgalmi adó T0021 – K05672
2. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T05642 – K0021
T0022 – K05642
b) Általános forgalmi adó T05672 – K0021
T0022 – K05672
3. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint
a) Nettó összeg T11/151 – K4216
b) Levonható előzetesen felszámított áfa T36412 – K4216
4. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó összeg T05643 – K003
b) Általános forgalmi adó T05673 – K003
5. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint T4216 – K32/33
6. Aktiválás a használatbavételkor a pénzügyi számvitel szerint T131 – K151
Szükség van-e további könyvelési lépésekre? A beszerzésnek (vagyonnövekedésnek) meg kell jelennie a “nemzeti vagyon változásai” között a Forrás oldalon? Ha igen, milyen könyvelési lépéssel?
Részlet a válaszából: […] A tárgyieszköz-vásárlás számviteli elszámolása a következők szerint történik:1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT0021 – K05622/    05632/05642b) Általános forgalmi adóT0021 – K056722....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon történő értéknövelő beruházást a saját, azaz a kérdező társaság könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást fogják könyvelni. A beruházás értékét e szerint fogják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: 2016. június 18-ai hatállyal akként módosult az Áht., hogy ezen időponttól kiadási előirányzatai terhére kizárólag átlátható szervezet részére teljesíthet kifizetést az önkormányzati alrendszer is. A jogszabály hatálya valamennyi kiadási rovatra vonatkozik összeghatárra való tekintet nélkül? Kérem javaslatukat, hogy hogyan és milyen formában tud az önkormányzat és annak intézményrendszere a jogszabályi kötelezettségnek megfelelni és maradéktalanul eleget tenni? Elegendő-e a partner részéről egy egysoros nyilatkozat, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint átlátható szervezet? A jogszabályt olyan kifizetésekre is alkalmazni kell, ahol nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás? Például ha az önkormányzatnak egy térképmásolatra van szüksége, akkor már a másolatot készítő papírbolt részéről is szükséges az átláthatóságról szóló nyilatkozat kiállítása? Ebben az olvasatban a (visszaigazolt) megrendelő is visszterhes szerződésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések esetén nem szükséges átláthatósági nyilatkozat beszerzése.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Megszűnő költségvetési szerv jogutódlással

Kérdés: Intézetünk – központi költségvetési szerv – 2016. 08. 31-ével megszűnt, jogutódlással beolvadt az EMMI-be. Feladataink közé tartozott az uniós programok számviteli elszámolása is, többek között a követelések kezelése és nyilvántartása forintban és devizában is.
A követeléseket egy közalapítványnak adjuk át. Szeretnénk segítséget kérni a követelés és a hozzákapcsolódó értékvesztés teljes körű kivezetésének könyvelésében.
Részlet a válaszából: […] A megszűnő költségvetési szervnél a megszűnés fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni az éves könyvviteli zárással kapcsolatos számviteli feladatokat.A vagyonelemeket nem kell kivezetni a mérlegből (a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A Vksztv. rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a vízi közművek tulajdonosának vagyonértékelést kell végeztetnie.A 24/2013. NFM rendelet szerint:"2. § (1) A vízi közmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony megszűnésekor a dolgozónak a munkáltatóval el kell számolnia, munkakörét át kell adnia, a nála lévő, használatra átvett eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Amennyiben a költségvetési szerv munkáltató a használatra átadott eszközökre nem tart igényt, ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Költségvetési szerv által elismerésként ajándékozott könyvhöz kapcsolódó adózási és egyéb kérdések

Kérdés: Egy költségvetési szerv szeretne egy másik költségvetési szervet (pl. egészségügyi intézmény könyvtárát) megajándékozni könyvvel, melynek értéke 5000, illetve 18 000 Ft. A megajándékozott költségvetési szerv (pl. kórház) munkájával hozzájárul az ajándékot juttató költségvetési szerv hatékonyabb működéséhez. A könyvet az a kórház kapja, ahol a legtöbb szervkivételre alkalmas donort jelentették és ápolták a transzplantációra váró betegek életének megmentése érdekében. Lehet-e költségvetési szervnek ajándékozni "üzleti ajándék" formájában az Szja-tv 3. §-ának 27. pontja alapján? Amennyiben nem minősül üzleti ajándéknak, adható-e csekély értékű ajándékként költségvetési szervnek, vagy csak egy ott dolgozó magánszemélynek? Költségvetési szervnek történő ajándékozás esetén milyen adóvonzat keletkezik? Hogyan adható ajándékkönyv a költségvetési szervnél dolgozó magánszemélynek? Mi alapján és milyen adózással?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartási jogszabályok, illetve az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény nem tiltják ingó eszközök átadását és elfogadását költségvetési szervek között, így annak nincs akadálya. Amennyiben a kórház könyvtárába kerül a könyv, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
1
5
6
7
9