405 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Szociális intézményünk támogatásból kíván egy korszerű konyhával ellátott épületet létrehozni a kezelésében lévő ingatlanon. Az épületben a tervek szerint a szociálisan rászorultakat étkeztetnék ingyenes formában, azaz gyakorlatilag gazdasági tevékenységen kívüli célra használnánk. A beruházást a minisztérium által kiírt pályázaton elnyert támogatásból kívánjuk részben finanszírozni, melynek során nyilatkoznunk kell, hogy az áfát költségként számoljuk el. Ettől függ, hogy a beszerzések áfatartalmát finanszírozza-e a támogató. Szakvéleményüket kérném, hogy mi a helyes eljárás ilyen helyzetben!

Kérdés: Milyen feltételekkel és kinek adható adómentes iskolakezdési támogatás?

Kérdés: Intézményünknél a dolgozók részére üdülési csekket biztosítunk a törvény által megengedett adómentes mértéken belül. Van-e lehetőség arra, hogy "cafeteria"-rendszer bevezetése nélkül a hozzátartozóknak is adjunk üdülési csekket? Amennyiben valakinek nincsen olyan hozzátartozója, aki részére ilyet adhatnánk, lehet-e az üdülési csekk értékében kultúra- vagy internetutalványt adni?

Kérdés: A 2007. évi CLII. törvény értelmében kell-e szakközépiskolában a vezetőség tagjainak (közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek) és a könyvelőnek vagyonnyilatkozatot tennie? Kötelezettségvállalásra jogosult az intézményvezető és a helyettesei. Ellenjegyzési jogosultsággal a gazdasági vezető, illetve akadályoztatása esetén a könyvelő rendelkezik. A kötelezettségvállalás aláírása csak ellenjegyzéssel lehetséges.

Kérdés: Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?

Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?