580 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Általános iskolai tanár 2003. december 31-én nyugdíjba vonult, illetve pályakezdő tanító 2003. szeptember 15-én létesített munkaviszonyt. Járt-e nekik pedagógus-szakkönyvtámogatás 2004 áprilisában?

Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?

Kérdés: Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?

Kérdés: Kaphat-e telefonkártyát az intézmény saját dolgozója, ha a telefonkészülék a dolgozó saját tulajdonát képezi?

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?

Kérdés: Rekreációs szabadság alatt felmentéssel megszüntethető-e a Ktv. 17. § d) pontja szerint nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya? Ha a rekreációs szabadságra jogosultság megnyílása előtt szünteti meg a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát, akkor ki kell-e adni, vagy meg kell-e váltani a rekreációs szabadságot?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Kérdés: Önsegélyező pénztár tagja vagyok. A munkáltatóm az adómentes értékhatárig (53 ezer forintig) vállalná a munkáltatói hozzájárulás befizetését minden olyan dolgozójánál, aki tagja a pénztárnak. Ha a pénztártól rendszeresen lakásfenntartási támogatást kapnék úgy, hogy a pénztár ezt az összeget a bankszámlámra utalná át havonta, akkor ez a támogatás adómentes lenne?