281 talált állásfoglalás a nyugdíjas kifejezésre

Kérdés: Egy magánszemélynek 2026 augusztusában megszűnt a főállása, de választott önkormányzati képviselőként továbbra is fizeti a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Szeretne ezek mellett őstermelőként is tevékenységet végezni. Az őstermelőkre vonatkozó adókedvezményt igénybe veheti-e úgy, hogy nem főállás mellett végez őstermelői tevékenységet, de a minimálbér utáni minimális járulékot a választott önkormányzati képviselői státuszból következően megfizeti?

Kérdés: Szociális szférában dolgozó intézményvezető vezetői kinevezése 2027 májusában fog lejárni. A vezető már nyugdíjas, 2025-ben a nők kedvezményes jogosultságával ment nyugdíjba, de közalkalmazotti jogviszonyát folyamatosan fenntartotta. A vezetői kinevezésének lejáratakor szeretne ténylegesen nyugdíjba vonulni. A felmentési idő jár-e ebben az esetben, és ha igen, akkor ezalatt milyen bérre lesz jogosult így, hogy a vezetői kinevezése megszűnik, a vezetői ideje alatt járó bérre vagy nem vezetői bérre? A felmentési idő ebben az esetben a nyugdíjba vonulás előtt vagy utána jár? (A nők 40-nél előtte van alapesetben, míg a 65 évesen nyugdíjba vonulóknál a korhatár betöltése után.) A vezető 2025-ben betöltötte a 65. életévét.

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kérelmezte az öregségi korhatár betöltését követően történő továbbfoglalkoztatását, melyet a polgármesteri hivatal jegyzője jóváhagyott. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően még nem fogja kérni a tisztviselő az öregségi nyugdíját – így a helyzete különbözik a szokásos nyugdíjfolyósítás-szüneteltetéstől. November végétől fogja a tisztviselő kérni a nyugdíj megállapítását a kedvezőbb számítás miatt. Ezen tényállások ismeretében is lehet-e tovább foglalkoztatni, illetve munkajogi szempontból a közszolgálati jogviszonyban álló a továbbfoglalkoztatása alatt nyugdíjasnak minősül-e (azon időszakban, ahol már betöltötte a 65. életévet, 20 év szolgálati időt megszerezte, de nem kéri az öregségi nyugdíj megállapítását)?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó kérelmezte a 65. életév betöltése utáni foglalkoztatását. Öregségi korhatár betöltéséig rendelkezésre áll a 20 év szolgálati jogviszony. A közszolgálati tisztviselő azonban nem fogja kérelmezni a nyugdíjazását a kormányhivatalnál, csak pár hónapra a korhatár betöltését követően, mivel akkor magasabb évvel rendelkezne a nyugdíj összegének kiszámításához. Ebben az esetben is foglalkoztathatjuk tovább? Mivel nem igényli az öregségi nyugdíjat, így nem is szünetelteti, ettől függetlenül nyugdíjasnak minősül? Hogy járjunk el?

Kérdés:

Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. július 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét 
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés:

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag a 2006. évi X. tv. 29. §-ának (7) bekezdésére alapított személyes közreműködéséért járó díján felül km-ként 30 forintos munkába járási utazási (gépkocsi) költségtérítést kap, amelyből a szövetkezet levonja az szja-t. Ezzel szemben a tag állítása szerint az szja-mentes lenne. Kinek van ebben az esetben igaza? A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályai alapvetően az Mt. hatálya alatti jogviszonyra terjednek ki, míg a szövetkezeti tagi munkavégzés nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Alkalmazható-e mégis az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja az esetére, és igaza lehet-e a szövetkezi tagnak, hogy nem lehetne levonni az szja-t? Ha igaza van, lehet-e kártérítési igénye a szövetkezettel szemben abból a helyzetből adódóan, hogy az alaptalan szja-levonás miatt nem kapta meg a teljes 30 Ft/km költségtérítést?

Kérdés: Az óvodaigazgatónk vezetői megbízása 2028. augusztus 15-ig tart. A nők 40-nel szeretné a nyugdíját igénybe venni még az idei évben, és a jövő évben ténylegesen is szeretné befejezni a munkát. A vezetőváltás átmenete érdekében szeretnénk, hogy nyugdíjasként még továbbra is ellássa a vezetői feladatokat. Maradhat-e vezető nyugdíjasként, kell-e jogviszonyt megszüntetni, újralétesíteni? Jól gondoljuk, hogy amikor majd nyugdíjasként szeretné megszüntetni a jogviszonyát, az önkormányzat nem köteles felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt, vagyis amennyiben nem felmentés a jogviszony megszüntetésének módja – hanem pl. közös megegyezés –, akkor részére nem jár a felmentési idő?

Kérdés: Foglalkoztathat-e nyugdíjas-szövetkezeten keresztül konyhai kisegítőt az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv?

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés: Cégünknél a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján egyéni vállalkozói minőségben látott el egy személy vagyonőri feladatokat. A tárgyhónapot követően az egyéni vállalkozó benyújtotta a számlát cégünkhöz, ahol a gazdasági szervezeti egység észlelte, hogy az egyéni vállalkozó adószáma és egyéni vállalkozói minősége korábban megszűnt. Cégünket az egyéni vállalkozó nem tájékoztatta az egyéni vállalkozói minősége, illetve adószáma megszűnéséről, és emiatt több napon is a fentiek hiányában teljesítette vagyonőri feladatait. Van-e jogszerű mód a vagyonőri feladatok ellenszolgáltatásának kifizetésére azon időszak tekintetében ténylegesen ellátott feladatok után, amely időszakban az érintett személy nem volt egyéni vállalkozó, és nem volt adószáma? Bár az érintett személy már újra egyéni vállalkozói minőséget szerzett, és új adószáma is van, kétségesnek tartjuk, hogy az új adószámmal, az új adószám kiadását megelőző időszakra számlát lehetne kiállítani.