2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.

Kérdés: Az önkormányzat a flottában szereplő céges mobiltelefonhoz tartozó alapcsomagon felüli internetdíjat továbbszámlázza a magánszemélynek. A számlán szereplő 5%-os mértékkel vagy 27%-os áfakulccsal kell továbbszámlázni? Semmilyen más szolgáltatást nem nyújtunk neki, kizárólag az internet díját számlázzuk tovább.

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?

Kérdés: Önkormányzatunk kisebb összegű (50.000 Ft) egyszeri, vissza nem térítendő támogatást biztosítana 2 fő tűzoltó részére nyilvános rendezvényen polgároknak tartandó tűzbiztonsággal kapcsolatos oktatási tevékenység végzésére, ismeretterjesztő kül- és beltéri tűzismereti, tűzoltás-felkészítő és tűzbiztonsági témakörben tartandó ismeretterjesztő, elméleti oktatás támogatására, amellyel a település polgárait készíti fel az esetleges tűzesetek kezelésére. A támogatásokról szóló rendeletünk szerint: „A képviselő-testület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó polgárok önszerveződő közösségei, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, egészségvédelme, sportolása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A képviselő-testület a megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az önszerveződő közösségeket, társadalmi szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket (a továbbiakban: szervezet), továbbá magánszemélyeket költségvetéséből – jelen rendelet szabályai szerint – támogatja.” Kifizethető-e a két tűzoltónak támogatási szerződéssel támogatásként az összeg, vagy megbízási díjként kell számfejteni?