2460 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. 2014-ben szolgáltatást végzett az önkormányzat részére. A számlát a teljesítést követően kiállította teljesítésigazolás birtokában, az áfa befizetésre került. Az önkormányzat a számlát "elfektette", majd hosszas levelezést követően 2020-ban jelezte, hogy a polgármesteri hivatal részére és adószámára kell a számlát elkészíteni. Véleményünk szerint a számlahelyesbítés szabályai szerint kell eljárni, a polgármesteri hivatal pedig a számla sztornírozásához, új számla kiállításához ragaszkodik 2020-ban. A szabályos teljesítésigazolás birtokában a beszámolók is a helyes adatot tartalmazzák.
Mi a teendő, sztornírozható-e az eredeti számla, illetve kiállítható-e 2020-ban 2014. évi teljesítéssel új számla, vagy az általunk javasolt számlahelyesbítéssel oldható meg?

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?

Kérdés: A települési önkormányzat egyszeri szolgáltatási szerződést kötött a gazdasági vezető házastársával úgy, hogy kiválasztása a beszerzési szabályzatban meghatározott módon történt. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági vezető által kijelölt személy volt, akit a gazdasági vezető többek között összeférhetetlensége esetére jelölt ki. A kijelölést a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. Jogszabályellenes volt-e a szerződés megkötése a gazdasági vezető házastársával, vagy a gazdasági vezető esetében fennáll-e összeférhetetlenség vagy más etikai vétség?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – adott juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.

Kérdés: Az egyesület pályázatból az önkormányzat épületét újította fel. Idegen tulajdonon végzett beruházásként tartotta eddig nyilván. Szeretné az önkormányzatnak átadni, amely alap + áfa értéken tartotta eddig nyilván, ezt az értéket mutatta felénk ki. Jól gondolom, hogy az önkormányzat csak nettó értéken veszi be?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a városi és szakképzési ösztöndíjáról, amely tartalmazza az ösztöndíjjuttatás feltételeit és mértékét.
– Városi tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá az ösztöndíj odaítélésének során az önkormányzat vizsgálta az egy főre eső jövedelmet és vagyoni helyzetet.
– Szakképzési ösztöndíjban részesülhetnek helyi hiányszakmák nappali tagozatos tanulói, akik a rendeletben meghatározott tanulmányi átlagot elérték, azonban itt a szociális helyzet nem elbírálási szempont.
– Önkormányzatunk továbbá az Arany János Tehetség-gondozó Program keretében támogatást is biztosít az azt megpályázó diákok számára.
Jelenlegi könyvelési gyakorlatunk szerint az ösztöndíjakat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatást a K123 adómentes Külső személy juttatások rovaton számoljuk el. Kérjük szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani, hogy mely rovatra kell könyvelni az önkormányzat könyveiben a tanulmányi, a szakképzési ösztöndíjat, és az Arany János Program keretében nyújtott támogatást!

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?