2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Az étkezést az intézményfenntartó társulás által üzemeltetett konyha végzi, mely az önkormányzat által megtermelt zöldségeket is felhasználja a főzéshez. Ezért nem fizet az önkormányzatnak, csak szállítólevéllel, értékkel megérkezik a konyhába. Hogy kellene ezt lekönyvelnünk a konyha, illetve az önkormányzat nyilvántartásaiban? A megtermelt zöldség rovaton költségként jelentkezzen a konyhánál, hogy az étkezés állami támogatásának elszámolásánál ez beszámítódjon tényleges költségként, mint ahogyan a többi beszerzett alapanyag is?

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?

Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.

Kérdés: Önkormányzatunk utalványokat ad települési támogatás keretében a településen lakó újszülöttek részére, amelyet a helyi gyógyszertárban lehet beváltani. Az utalvány gyógyszerekre és babaápolási cikkekre váltható be. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk az utalványok után 2019. évtől, illetve levonhatjuk-e az utalványok áfáját?

Kérdés: Intézményünknek az ország több településén vannak telephelyei. A belső ellenőr munkatársak évente többször tartózkodnak a vidéki intézményekben, ahol az intézmény vendégházában szállnak meg. Eddig megfizettük, de úgy hallottuk, hogy jövőre nem kell idegenforgalmi adót fizetni. Mi ennek a pontos feltétele?

Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?

Kérdés: Azt olvastuk, hogy a cégeknek január 1-jétől cégkapun keresztül kell beadni az adóbevallásaikat. Vonatkozik ez az előírás a költségvetési intézményekre és önkormányzatokra is?

Kérdés: Önkormányzatunknak az EU-s pályázatokkal kapcsolatosan problémát okoz, hogy a beérkezett pénzt B16-ra vagy B2-re könyvelje. Az alábontás egyértelmű "fejezeti kezelésű előirányzatok EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozása", a rovatrend azonban nem. A MÁK által kiadott év eleji tájékoztató szerint a támogatási szerződésben meghatározott jogcímekkel azonosan kell lekönyvelni, vagy a B16-ra, illetve a B2-re a befolyt támogatást. A támogatói szerződések a jogcímmel kapcsolatban igen általánosságban fogalmaznak. Egy futó projektünkben például 46?705?686 Ft támogatást nyert önkormányzatunk konzorciumban több településsel és a megyei önkormányzattal, a támogatás jogcíménél 1?027?551 Ft csekély összegű de minimis támogatás, 120 641 879 Ft a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szerepel, amely a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 18-22 §-ában, 23. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában, 24. §-a (b) pontjában és a 90-94. §-ában foglaltaknak megfelelően nyújtható. A kormányrendelet 23. §-ának (1) bekezdése ír beruházási és működési támogatásról is, a 90-94. § szintén. A támogatási szerződés mellékletében található költségvetésből kiolvasható, hogy önkormányzatunk
– beruházásokhoz kapcsolódó költségekre 7?813?686 Ft-ot,
– egyéb projekt előkészítéshez kapcsolódó költségre 1 471 500 Ft-ot,
– előzetes tanulmányok költségeire 35 560 000 Ft-ot,
– egyéb szakértői szolgáltatás költségeire 1 860 500 Ft-ot fordíthat.
Fentiek alapján kérdésem, hogy helyesen jár el az önkormányzat, ha az egyéb szolgáltatás költségei a (hatósági díjak, illetékek, felmérések, tanulmányok) a K3 rovaton jelentkeznek kiadásként, akkor a bevételt a B16 rovatra könyveli? És ha ez helyes, akkor minden pályázat esetében vizsgáljuk meg a projekt költségvetését, és a felmerülő kiadások tekintetében osszuk fel a bejövő támogatást B16 és B2 között? Vagy az a helyes, ha B2-re tesszük az egészet, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 3. §-a kimondja, hogy program előirányzatából működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható?