Találati lista:
1. cikk / 153 Sorsjegy-értékesítés
Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
2. cikk / 153 Mezőgazdasági támogatások elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
3. cikk / 153 Önkormányzati uszodai bevétel elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk saját fenntartású nyitott uszodát üzemeltet a nyári időszakban. Az uszodába történő belépőjegy vásárlása az uszoda helyszínén történik, ahol pénztárgépet üzemeltet az önkormányzat. A kialakult gyakorlat és a belső szabályzat szerint az adott napon beszedett bevételt az uszoda pénztárosa másnap csekken befizeti az intézmény számlájára, mely 2-3 nap múlva jelenik meg a bankszámlakivonaton. A gazdasági esemény könyvelési tétele jelenleg:
T B402 – K 321 A bevétel intézményi pénztárba történő bevételezése
T 321 – K 363
T 363 – K 331 A bankszámlán történő jóváírás
Helyes-e a bevált gyakorlat és annak könyvelése, vagy célszerűbb lenne, ha az uszodában beszedett bevétel másnap az intézményi pénztárba kerülne bevételezésre (a pénztárgép nyugták alapján), és így a könyvelési tétele a T B402 – K 321 lenne?
T B402 – K 321 A bevétel intézményi pénztárba történő bevételezése
T 321 – K 363
T 363 – K 331 A bankszámlán történő jóváírás
Helyes-e a bevált gyakorlat és annak könyvelése, vagy célszerűbb lenne, ha az uszodában beszedett bevétel másnap az intézményi pénztárba kerülne bevételezésre (a pénztárgép nyugták alapján), és így a könyvelési tétele a T B402 – K 321 lenne?
4. cikk / 153 Az önkormányzat naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylete
Kérdés: Az önkormányzat átmeneti likviditási problémájának kezelésére eseti jelleggel kamatmentes kölcsönt kapott egy gazdasági társaságtól. A kölcsön éven belül kerül visszafizetésre. Tiltja-e jogszabály azt, hogy eseti jelleggel államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kamatmentes kölcsönt vegyen igénybe az önkormányzat? Amennyiben éven belül kerül visszafizetésre, jól értelmezzük, hogy nem kormányengedély-köteles? Mi a helyes könyvelési tétele a gazdasági eseménynek?
5. cikk / 153 Elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének költsége
Kérdés: Településünk néhai lakója egy másik településen hunyt el. A település jegyzője határozatban értesített bennünket, hogy köztemetéssel került eltemetésre az úr (az ottani önkormányzat nevére szól a temetés számlája). Kérik, hogy térítsük meg a másik önkormányzatnak a temetés költségeit. Valamint a mi településünk felszólítja a hozzátartozókat a kiadások megtérítésére. Milyen rovatra, milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni a kiadásunkat, amit a másik önkormányzat részére utalunk át, valamint az örökösök által számunkra megtérített összeget/bevételt mely rovatra és kormányzati funkcióra kell könyvelnünk?
6. cikk / 153 Óvadék és kamatainak kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
7. cikk / 153 Támogatói bál szervezése
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődénk bált rendez. Támogatói jegyet lehet vásárolni, amelyért cserébe vacsorát kapnak a vendégek. A támogatói jegy bevételét nyugtán tervezik bevételezni. Ez így rendben van? Háztartástól átvett pénzeszközként tervezzük a bevételt lekönyvelni. A bálon felszolgált vacsorát hova könyveljük?
8. cikk / 153 Erasmus plus támogatás elszámolása I.
Kérdés: Megnyert Erasmus plus pályázati összeg intézményünkben a költségvetési sorok főösszegének a változását érinti. Bevételként a B65-re könyveltük, de esetleg a B75 megfelelőbb lenne? A kiadási oldalon az előirányzatot K512-re tennénk, ez így megfelelő lenne-e?
9. cikk / 153 Önkormányzati társulás megszüntetése
Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
10. cikk / 153 Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében
Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
