475 cikk rendezése:
241. cikk / 475 Köztisztviselő jubileumi jutalmának számítása 2003. július 1-jét megelőző "munkajogi átadás" alapján
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
242. cikk / 475 Ügykezelő jubileumi jutalomra való jogosultsága 2001. július 1-jével munkaviszonnyá alakult jogviszony esetében
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy azon dolgozók esetében, akiknél a fizikai alkalmazotti közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá alakult 2001. évben, hogyan kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időt, mikor jár az alábbi példában szereplő dolgozónak jubileumi jutalom?
Állami gazdaság 1979. 03. 14.-1983. 12. 31., megszűnés módja: felmondás;
Tsz 1984. 01. 02.-1985. 09. 30., megszűnés módja: felmondás;
Nagyközségi tanács 1985. 10. 01-től folyamatos (jelenlegi polgármesteri hivatalunk), melyben az ügykezelői, fizikai alkalmazotti jogviszony 2001. július 1-jén munkaviszonnyá módosult.
Állami gazdaság 1979. 03. 14.-1983. 12. 31., megszűnés módja: felmondás;
Tsz 1984. 01. 02.-1985. 09. 30., megszűnés módja: felmondás;
Nagyközségi tanács 1985. 10. 01-től folyamatos (jelenlegi polgármesteri hivatalunk), melyben az ügykezelői, fizikai alkalmazotti jogviszony 2001. július 1-jén munkaviszonnyá módosult.
243. cikk / 475 Jubileumi jutalomra való jogosultság áthelyezés esetén
Kérdés: 1977 óta folyamatosan alkalmazásban állok, az említett évben egy vállalatnál helyezkedtem el, ahol a munkaviszonyom 1987-ig állt fenn. Ez utóbbi évben kerültem áthelyezéssel a jelenlegi munkahelyemre, ami korábban tanács vb szakigazgatási szerve volt, jelenleg pedig a polgármesteri hivatal. 1987-ben – az akkori jogszabályi rendelkezés szerint – államigazgatási munkaviszonyt létesítettem, ami a Ktv. 1992. július 1-jei hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonnyá alakult át. A Ktv. 49/E. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében ez évben kaptam volna meg a 35 éves jubileumi jutalmamat, azonban jelenlegi információim szerint a hatályos törvényi rendelkezések – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) előírásai – alapján nem jár a részemre. A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i szám 3192. pontjában írt magyarázat utolsó bekezdése azonban éppen az én "esetemre" (is) utal, miután 1992 előtt, 1987-ben áthelyezéssel kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Mindezek alapján – álláspontom szerint – 2012. augusztus 1-jén, amikor a 35 éves időszakom lejárt, a négyhavi jubileumi jutalom megilletett volna engem. Ha így van, kérem ennek a részletes jogszabályi levezetését.
244. cikk / 475 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása jubileumi jutalom szempontjából
Kérdés: Az alábbi munkaviszony-kimutatás alapján jól értelmezzük-e, hogy a dolgozó nem jogosult a 35 éves jubileumi jutalomra? ÁFÉSZ-jogviszony nem számít be. Hány éves jubileumi jutalomra lesz jogosult és mikor? 30 éves jubileumi jutalmát 2007. április 22-én kapta meg.
– -1976. 08. 02.-1980. 08. 31., ÁFÉSZ, közös megegyezés, 4 év 0 hó 30 nap;
– -1980. 09. 01.-1990. 12. 09., napközi otthonos óvoda (közalkalmazott, határozott idő lejárta, 10 év 3 hó 9 nap;
– -1990. 12. 10.-1991. 08. 31., munkanélküli, 0 év 6 hó 0 nap;
– -1991. 09. 01.-2005. 06. 30., napközi otthonos óvoda (közalkalmazott), áthelyezés, 13 év 10 hó 0 nap;
– -2005. 07. 01-jétől folyamatosan polgármesteri hivatal (köztisztviselő).
– -1976. 08. 02.-1980. 08. 31., ÁFÉSZ, közös megegyezés, 4 év 0 hó 30 nap;
– -1980. 09. 01.-1990. 12. 09., napközi otthonos óvoda (közalkalmazott, határozott idő lejárta, 10 év 3 hó 9 nap;
– -1990. 12. 10.-1991. 08. 31., munkanélküli, 0 év 6 hó 0 nap;
– -1991. 09. 01.-2005. 06. 30., napközi otthonos óvoda (közalkalmazott), áthelyezés, 13 év 10 hó 0 nap;
– -2005. 07. 01-jétől folyamatosan polgármesteri hivatal (köztisztviselő).
245. cikk / 475 Egyesületnek, civil szervezetnek adott kölcsön
Kérdés: A 2012. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civil szervezetnek? A kölcsön célja Leader-pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló rendezvények előfinanszírozása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítani?
246. cikk / 475 Áthelyezett köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje
Kérdés:
A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i, 3192. számon megjelent – Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I. című – válaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésem lenne. A polgármesteri hivatalhoz 1990. március
16-án áthelyezéssel kerültem az Mt. hatálya alól, így én az adott válasz alapján úgy értelmeztem, hogy rám is vonatkozik a 40 éves jubileumi jutalom. A cikket megmutatva a hivatal személyügyi referensének, azt a választ kaptam, hogy ez nem így van, rám nem vonatkozik, mert nem lehet az áthelyezést figyelembe venni.
247. cikk / 475 Jubileumi jutalom – tanácsi munkaviszony
Kérdés: 1974. július 15-én kezdtem dolgozni az akkori tanács VB szakig. szervénél, köztisztviselői munkaviszonyom azóta is folyamatos. 2014-ben a "nők 40 éves nyugdíjazásával" szeretnék élni. Jogosult lehetek-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Az 1992. június 1. előtti tanácsi jogviszonyt be lehet számítani, vagy el kell felejteni, még akkor is, ha 40 évig köztisztviselő voltam/vagyok?
248. cikk / 475 Kedvezményes étkezés számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a polgármesteri hivatal gazdasági szervezeténél az önállóan működő költségvetési szerv ingyenes és kedvezményes normatív étkeztetésének számviteli elszámolása? Milyen esetben kell az 583. Önkormányzatok által folyósított főkönyvi számot alkalmazni?
249. cikk / 475 Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása
Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérlegadatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
250. cikk / 475 Önkormányzati ingatlanhasznosítás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk nettó 130 millió Ft (+32,5 millió Ft [fordított] áfa) vételár ellenében vásárolt meg 2009 végén egy sporttelepet. Ezt követően az ingatlancsoport egy városi sportegyesület részére került bérbeadásra, egyúttal a sporttelep üzemeltetésére is megbízást kapott ugyanez a sportegyesület. A sportegyesület részéről az önkormányzat számára az ingatlan hasznosítási jogáért fizetett bérleti díj 250 000 Ft + áfa/hó. Az önkormányzat a sportegyesület részére 1 000 000 Ft + áfa/hó üzemeltetési díjat fizet, amelynek fejében a sportegyesület üzemelteti, karbantartja a létesítményt, a hozzá tartozó technikai berendezésekkel együtt, egyúttal pályahasználatot biztosít a városi iskolák és óvodák, valamint a polgármesteri hivatal által szervezett versenyek, találkozók céljára. Levonhatja-e az önkormányzat a vásárláskor felszámított, illetve az üzemeltetési díj kapcsán megállapított áfát?
