2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?

Kérdés: Közalkalmazottként milyen besorolási osztályba tartozik az az 1965-ben született férfi, aki hivatásos jogosítvánnyal (B, C, E kategória, PÁV II. vizsga) és nehézgép-kezelői OKJ-s vizsgával rendelkezik? Az érintettnek 27 éves munkaviszonya van, jelenleg gépkocsivezetőként alkalmazzák.

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?

Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?

Kérdés: Kérdésem az áfaelévüléssel és a bevallás technikai megoldásával kapcsolatos. Önkormányzatunk negyedéves áfabevalló, 8 éve göngyölített áfát, nem igényelt visszafizetést soha, annak ellenére, hogy a visszaigénylési lehetőség megnyílt. 2009. évben gépbeszerzést hajtott végre, nagyobb összegű áfát igényelhet vissza. 2010. I. negyedévében áfát igényelt, a bevallás szerint az előző időszakok áfáját pontosan be kell írni. Amennyiben 2009. 09. 30. előtti áfa szerepel, elévült. Ezzel a bevallásban nem lehet mit kezdeni, be kell írni. Így jogtalan áfaigénylés történt, ebből következik a mulasztási bírság. A göngyölített áfára is vonatkozik az ötéves elévülés? IV. negyedéves áfabevallás, 2004. október-2010. március 31. a visszaigényelhető időszak? Mi az elévült áfának a technikai levezetése, mert erre az 1065-ös bevallás nem ad lehetőséget? Az adóhatóság ezt hivatalból nem törli. Az adózó a bevalláson nem tudja kezelni.