2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?

Kérdés: Jelenleg főállású polgármester 1994. évi LXIV. törvény alapján történő korkedvezményes nyugdíjazási lehetősége után érdeklődöm, a Pttv. 13/A. §-ára tekintettel. A jelzett jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Beleszámít-e a korkedvezménybe a társadalmi megbízatású alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízatásoknak folyamatosnak kell-e lenniük? Az érintett polgármester előrehozott nyugdíjba 2016 első félévében mehetne el, azonban 1994-től 1998-ig és 2000-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, 2006 óta pedig főállású polgármesteri tisztséget tölt be, összességében tehát 14 éve lesz az októberi választásokig ezen tisztségekből. Mindezeket figyelembe véve jogosult-e a hivatkozott jogszabály 13/A. § c) pontjában meghatározott 7 év korkedvezményre?

Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: 2000 novemberében az önkormányzat megállapodást kötött egy önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítéséről egy magánszeméllyel. Tekintettel arra, hogy telekalakítási eljárás is felmerült az értékesítés során, számos problémát meg kellett oldanunk. Ezek megoldása során hibáztunk, és emiatt a földhivatal elutasította a bejegyzést. A helyzetet azóta rendeztük, de nem sikerült még az ingatlan értékesítését bejegyeztetni, mivel a tulajdonjog átvezetése új, megerősítő megállapodás megkötését követeli meg. Kérdéses a megállapodás áfavonzata, az Áfa-tv. alkalmazásában ez új értékesítésnek minősül?

Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Kérdés: Önkormányzat hivatalaként a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozik működésünkre. A hivatkozott jogszabály 19. § (1) bekezdésnek megfelelően az ellenjegyzési feladatokat olyan személy láthatja el, aki felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. Ugyanezen jogszabály 74. § (2) bekezdés f) pontja alapján helyi önkormányzati szervnél ellenjegyző a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van, és ellenjegyzési feladatainak nem tud eleget tenni, úgy az ő feladataiban helyettesítheti az aljegyző akkor is, ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi-számviteli végzettséggel?