2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete rendelkezik az adómentes bevételekről, melynek 8.3. pontja alapján a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló közeli hozzátartozójának ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel adómentes. Az önök lapjában erre a kérdésre válaszolva megjelent, hogy a költségvetési szervnél ez, valamint a kis értékű ajándék nem adható, mert a költségvetés űrlapjának nincsen ilyen sora. Kérdésem, hogy a költségvetési beszámoló űrlapja felülírja-e az Szja-tv.-t?

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?

Kérdés: Kérdésünk, hogy az önkormányzat és intézményei közötti vagyonmozgások (telek, épületek, gépek stb.) térítésmentes átadás-átvételnek minősülnek-e, vagy csak egyéb növekedésnek-csökkenésnek?

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?