Önellenőrzési pótlék mértékének megállapítása

Kérdés: A korábbi időszakban bevallott adókötelezettség felülvizsgálata során tévedést állapítottunk meg, amit önellenőrzéssel helyesbítenénk. Az érintett adónemben jelenleg túlfizetésünk van. Ez a körülmény befolyásolja-e az önellenőrzési pótlék mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...az önrevízió kötelezettségcsökkenést állapít meg, az legkorábban az önellenőrzés esedékessége időpontjától áll az adózó rendelkezésére, és az azt követően végrehajtott, kötelezettségcsökkenést eredményező önellenőrzésnél merülhet fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Áfabevallások gyakorisága

Kérdés: Az általános forgalmi adóban a bevallás gyakoriságát az Áfa-tv. határozza meg. Az előbbiekre tekintettel hogyan kell értelmezni az Art. 1. sz. mellékletének azon szabályát, amely szerint a tárgyévben végzett, valamennyi korábbi időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi bevallás gyakoriságát?
Részlet a válaszából: […] ...végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ez a rendelkezés az áfabevallási gyakoriság megállapítására is alkalmazható, de csak oly módon, amely nem zárja ki az anyagi Art....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Feltöltős mobiltelefon költségei után felszámított áfa levonhatósága

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő feltöltős mobiltelefonok feltöltéseinek előzetesen felszámított áfatartalma levonásba helyezhető-e? Szükséges-e ehhez részletes számla, ha az önkormányzaté a telefon?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vett mobiltelefon-szolgáltatások előzetesen felszámított adójának egységesen 30%-át nem vonhatják le [33. § (4) bek.].E rendelkezés értelmében az adóalanyok a nevükre szóló számla (melynek nem kell ún. részletes számlának lennie)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, tudomásunk szerint az Szja-tv. értelmében hivatalos célú használatra saját vagy házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi vehető igénybe. Kiterjeszthető-e a közvetlen rokoni ágon, szülő/gyermek vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsira is a hivatalos célú használat? Valamint olyan esetben, amikor a kutató alkalmazásunkban áll, de érdekelt kft.-ben, bt.-ben, az autó a vállalkozás tulajdonában van, de a személygépkocsit magáncélra is használhatja?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezése alapján a házastárs gépkocsiját is saját tulajdonú gépkocsinak lehet tekinteni a költségelszámolás során. Nem értelmezhető viszont ez a rendelkezés kiterjesztően más közeli hozzátartozókra. Nincs azonban törvényi akadálya annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Jogviszony számítása

Kérdés: A Kötségvetési Levelek 10. szám 258. kérdésben, a "Jogviszony-megállapítás szabályai"-ban olvastam, hogy 1992. 07. 01. napjától kezdődően voltak olyan munkaviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. További kérdés, hogy 30 évi munkaviszonnyal rendelkező szakmunkást (aki eddig vállalkozásoknál dolgozott) a B1 kategóriába soroljuk-e, figyelemmel a Kjt. 87. § (3) bekezdésére?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 87. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a törvény erejénél fogva akkor alakult át a munkaviszony közalkalmazotti jogviszonnyá, ha a törvény hatálybalépésekor a munkáltató a törvény hatálya alá tartozott. Ugyanakkor a Kjt. 87. § (2), (4) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Túlóradíj

Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?
Részlet a válaszából: […] ...kitétel, hogy a rendkívüli munkavégzés általában nem rendelhető el korlátlanul, naptári évenként legfeljebb 200 (kollektív szerződés rendelkezése alapján 300) óra lehet. A rendkívüli munkavégzés (túlmunka) ellenértékéről az Mt. 147. §-a rendelkezik. A nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

A követelések behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...eredménnyel,d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.Az idézett jogszabályi rendelkezés szerint a kis összegű követelés a behajthatatlan követeléseknek csak egy fajtája. A behajthatatlan követelések köre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Kezelési költség (díj), pályázati díj könyvelése

Kérdés: Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök beszerzésének, előállításának bekerülési értékét az Szt. 47-51. §-ai szabályozzák. A rendelkezésben foglaltak szerint "az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az előállítással bizonyíthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

A felnőttképzés adókedvezményének igénybevételére jogosító igazolás kiadása

Kérdés: Iskolánk a Ko-tv. hatálya alá tartozó szakiskolai képzésen kívül felnőttek részére is végez informatikai képesítést nyújtó oktatást. A tanfolyamok általában kilenc hónapig tartanak, rendszeres időközönként indulnak, a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a tandíjat részletekben fizessék. Az intézményi akkreditációt már kérvényeztük, de még nem kaptuk meg. Mely időszakban befizetett tandíjakról állíthatjuk ki a felnőttképzés díjához kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett képzési díj 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója az egyéb feltételek fennállása esetén. A hivatkozott rendelkezés csak az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállításához szabja feltételül az intézményi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...illetve főiskola levelező tagozatán tanul, az iskolarendszerű képzésben vesz részt, vonatkozik tehát rá az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezés, azaz megilleti őt a munkaidő-kedvezmény. Ennek mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
202
203
204
214