106 talált cikk a részmunkaidő kifejezésre

Kérdés: Heti 32 órás, négynapos foglalkoztatás esetén melyek a szabadság és a betegszabadság kiadásának szabályai?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál mely időszakok vehetők figyelembe az alábbiak közül: 1980. 11. 01.-1998. 07. 08. Kjt. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött jogviszony, megszűnés: közös megegyezéssel 1998. 07. 09.-2002. 01. 11. főállású anya 2002. 01. 11.-2002. 10. 07. munkanélküli 2002. 11. 01.-2003. 08. 31. alkalmazott egy vállalkozónál (munkaviszony) 2003. 09. 01-től jelenleg is közalkalmazott (részmunkaidős, napi 4 órában) A főállású anyaság időtartama, a munkanélküli-ellátás időtartama, valamint a vállalkozónál eltöltött idő a közalkalmazott besorolásánál, illetve a végkielégítéshez beszámítható-e?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!