192 talált cikk a személygépkocsi kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Intézményünk 1 db személygépkocsit üzemeltet. A gépkocsivezető menetlevelet használ. A tankolásról az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Az intézmény úgy határozott, hogy az üzemanyag-megtakarítás nem illeti meg, ill. a túlfogyasztást sem kell megtérítenie. Az analitikus könyvelésben a megtakarított, ill. túlfogyasztott üzemanyagot hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?

Kérdés: Intézetünk hamarosan szeretne egy használt gépkocsit értékesíteni magánszemély részére. Intézetünk köteles-e költségvetési szervként (nem mint gépkocsi értékesítésével foglalkozó vállalkozás) a bevétel után az áfát befizetni, használt gépkocsi értékesítése esetén?

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) igazgatója az intézet személygépkocsiját több héten keresztül használta mind hivatalos, mind magáncélra, állandóan nála volt és ő is vezette. Ezért ez cégautó? Mi a teendője az intézetnek? És mi a teendője az igazgatónak? Kell-e menetlevelet vezetni? Mi történik abban az esetben, ha az üzemanyagot saját maga fedezte? (Megtett kilométer van, üzemanyagköltség nincs a gépkocsin.)

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?

Kérdés: Dolgozónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről személygépkocsival érkezik Budapestre. Itt a peremkerületben leparkol, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműve(ke)t veszi igénybe, hogy munkahelyére érjen. A lakása és a parkolóhely közötti távolságra a gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése címén elszámolható-e a 9 Ft/km, illetve a közigazgatási határon belül BKV-járatokra érvényes bérlet adható-e ezzel egy időben?

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?

Kérdés: A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló jegyző számára fizethető-e utazási költségáltalány személygépkocsi hivatalos használatára adómentesen? Vagy ilyen költség csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el törvényszerűen?