65 talált cikk a szervezeti és működési szabályzat kifejezésre

Kérdés: A Gyvt. 94. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mikor köteles a települési önkormányzat bölcsődét üzemeltetni. A 15/1998. NM rendelet 34. §-a rendelkezik arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást.
34. §: Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást – a Gyvt. 94. §-a (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
HEFOP-pályázat keretében 2004. évben döntött a testületünk a bölcsőde bővítéséről, majd a kivitelezést 2006. évben megkezdtük. Ekkor a testület saját elhatározásból döntött a bölcsőde üzemeltetéséről, fejlesztéséről. A pályázati fenntartási kötelezettség 2024. december 31-ig tartott. A települési önkormányzatunk területén 10.000 főnél kevesebb lakos él, az éves születések száma 40–60 fő között van. Önkormányzatunk a pályázati fenntartási kötelezettség határidején túl is üzemelteti a bölcsődét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) a bölcsődei ellátás az önként vállalt feladatok között szerepel. A településen nem történik felmérés, mely igazolná, hogy legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik a bölcsődei ellátásra.
Dönthet-e a testület úgy, hogy a bölcsődei ellátás továbbra is önként vállalt feladat legyen, vagy módosítanunk kell az SzMSz-t, és a kötelező feladataink között kell szerepeltetnünk?

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.

Kérdés:

Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.

Kérdés:

Adott egy óvoda-bölcsőde többcélú intézmény, ahol a bölcsődei részben feladatokat ellátó pedagógus (tanár) és kisgyermeknevelő végzettségű dolgozó van kinevezve magasabb vezetőnek (intézményvezetőnek) az intézmény élére. Pedagógus végzettsége miatt a Púétv. szerint van besorolva. Az óvodai egységben ezért van egy óvodapedagógus végzettségű szakmai vezető, aki felügyeli az óvodai szakmai munkát, és egyben az óvodai intézményegység vezetője is. A teljesítményértékelést az óvodán belül kinek kell elvégezni? Eddig a magasabb vezető értékelte az óvónőket, és őt a fenntartó (polgármester). Bár a magasabb vezető egy bölcsődében foglalkoztatott pedagógus, akire alapesetben nem vonatkozik a teljesítményértékelés, de mégiscsak óvodavezető is egyben. Elegendő lett volna, hogy a szakmai vezető (intézményegység-vezető) értékelje az óvónőket és a magasabb vezető az intézményegység-vezetőt?

Kérdés: Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat térítésmentes átadás keretében egy államháztartáson kívüli vállalkozástól klímaberendezést kap. Szükséges-e határozatot hoznia a képviselő-testületnek a térítésmentes átvételről, vagy elég csak a két fél által aláírt szerződés?

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?