Szennyvíztisztító telep bérbeadásának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk szennyvíztisztító telepét 2000. január 15-én üzemeltetésre átadta egy kft.-nek. Ezért évente eszközhasználati díjat kell számláznunk. Kell-e áfát (25%) felszámítani, ha a beruházás 1997-ben lett aktiválva? A kft. víz- és szennyvíztámogatást számláz az önkormányzatnak, mivel a lakosságot ezzel támogatjuk. Visszaigényelhető-e ez után az áfa (15%)?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást számláz az önkormányzatnak. Számlázni ugyanis kizárólag azÁfa-tv. hatálya alá tartozó termékértékesítéseket, szolgáltatásokat lehet.Álláspontom szerint azonban a nevezett támogatás nem minősíthető semtermékértékesítésnek, sem szolgáltatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Közvetített szolgáltatások áfája

Kérdés: Belföldön bérbe adott épületek kapcsán továbbszámlázzuk a közüzemi díjakat. Kérdésünk, hogy a kiszámlázott közüzemi díjak áfája fizetendő áfaként működik-e? Vagy bruttó számlázzuk ki a szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdésének szabálya értelmében ha azadóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgykell tekintetni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője ésnyújtója is egyben. Ezt a tényállást nevezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
Részlet a válaszából: […] ...a következőkből kell kiindulni:– ugyanazokat az elszámolási szabályokat kell alkalmazni,mint a hazai termékek beszerzésénél, szolgáltatások igénybevételénél,– a könyvviteli elszámolások bizonylati alátámasztásánálkiemelt szerepe van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Önkéntes önsegélyező pénztárak

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítópénztári tevékenység a társadalombiztosítási és szociálisellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások,továbbá az egészség védelmét segítő ellátások szervezése, finanszírozása ésnyújtása lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Arányosítás példával

Kérdés: Nappali ellátást nyújtó önkormányzati, szociális intézmény vagyunk. Tevékenységünk az áfa szempontjából – a szociális étkezés és továbbszámlázott szolgáltatás kivételével – tárgyi adómentes. Az intézményfinanszírozást havonta megosztva, nevesítve kapjuk külön a tárgyi adómentes tevékenységre és külön a szociális étkeztetésre. Konyháinkat az önkormányzat 2004. november 1-jétől vállalkozásba adta, így a szociális étkezőink részére vásároljuk az élelmezést. A Szoc-tv. alapján megállapított személyi térítési díjat intézményünk az ellátottak felé számlázza és be is szedi. Ez kevesebb, mint a ténylegesen fizetendő összeg. A vállalkozó számlája és az intézmény által beszedett térítési díj különbözetét az önkormányzat finanszírozza. Ez a nevesített intézményfinanszírozás az adóköteles tevékenységre. Kiadásainkat és bevételeinket teljesen el tudjuk különíteni adóköteles és adómentes tevékenységre. Intézményünkhöz tartozik még az Otthoni Ápolási Szolgálat, melynek tárgyi adómentes működését az OEP finanszírozza, más bevétele nincs. A megyei munkaügyi központtól – átvett pénzeszközként – közhasznú foglalkoztatásra, pályázat útján, kizárólag munkabérre és járulékaira támogatást kapunk. A polgármesteri hivatal közcélú dolgozók foglalkoztatására – átvett pénzeszközként – kizárólag munkabérre és járulékaira ad támogatást. Évente pályázunk valamilyen tárgyi adómentes tevékenységre (jelzőrendszeres házigondozás, közösségi pszichiátriai ellátás). A következő adatok alapján kérjük segítségüket az áfa helyes megállapításában. Tevékenységünk éves szinten a következőképpen alakul: Bevételek: Intézményfinanszírozás: szociális étkezésre10 000 E Ft tárgyi mentes tevékenységre160 000 E Ft OEP-támogatás:8 000 E Ft Megyei munkaügyi központ (csak bér és járulékokra):2 000 E Ft Polgármesteri hivatal (csak bér és járulékokra):3 000 E Ft Pályázat tárgyi mentes tevékenységre:2 500 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatások (a konyhák bérbe adása miatt, energia-ktg., biztosítás, telefon 25% áfával):2 000 E Ft Működési bevételek: Szociális étkezés (áfa nélkül):25 000 E Ft Tárgyi mentes bevétel:11 000 E Ft Kiadások: Adóköteles Vásárolt élelmezés:35 000 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatás:1 900 E Ft Tárgyi mentes: Otthoni Ápolási Szolgálat OEP-tám.8 000 E Ft Bér és járulékok (munkaügyi központ):2 000 E Ft Bér és járulékok (polgármesteri hivatal):3 000 E Ft Többi tárgyi mentes tevékenység:171 100 E Ft Pályázat:2 500 E Ft
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított adója nem vonható le.Teljes mértékben – azaz arányosítás nélkül – levonható azonbeszerzések (igénybe vett szolgáltatások) előzetesen felszámított adója, amelyadóköteles tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Költségek továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...áthárítani. Ezekkülönösen a takarítás, víz, villany, fűtés költsége. Lényegében ilyenkor aköltségvetési szerv az igénybe vett szolgáltatásokat közvetítettszolgáltatásnyújtásként továbbszámlázza, azaz egyidejűleg ő az igénybevevő és anyújtó is. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Természetben nyújtott étkeztetés, illetve étkezési utalvány

Kérdés: Táppénzen, ill. GYES-en lévő dolgozónak adható-e természetbeni étkezési hozzájárulás? A táppénzen lévő dolgozót 3500 Ft értékű étkezési utalvány megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi étkeztetéssel, valamintközétkeztetéssel, de ideérti a jogalkotó azt a helyzetet is, amikor amunkáltató kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványtbiztosít. (Értelemszerűen ha a munkáltató nem utalvánnyal, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szakmai konferencia étkezési, szállásköltségeinek elszámolása

Kérdés: Egy országos szakmai szervezet, egyesület vagyunk. Minden évben tartunk egy 3 napos szakmai konferenciát, ahol az étkezési és szállásköltséget az egyesület fizeti bevételeiből, illetve pályázatokból. Az így juttatott ingyenes szolgáltatások reprezentációs költségként elszámolhatók-e, vagy ez természetbeni juttatás? Érvényesíthető-e az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján nemszámít bevételnek (így nem visel adót sem) annak a szolgáltatásnak az értéke,amelyet a magánszemély vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmiszervezethez (egyesülethez) befizetett tagdíja (hozzájárulása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Más intézménynek történő fűtés továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)
Részlet a válaszából: […] ...mentes lesz az adóalól.A tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenység adómentességecsak erre a tevékenységre terjed ki, más szolgáltatások az Áfa-tv.-ben rájukmeghatározott adómérték szerint adóznak.A fűtési szolgáltatás az SZJ 40.30.90 besorolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...támogatásugyanis az intézmény összműködéséhez, így többek között az adókötelestevékenységhez is kapcsolódik. Közüzemi szolgáltatásoknál a közmű által azadóalany felé számlázott közműdíjban benne van az intézmény saját fogyasztása(hiszen ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
68
69
70
80