398 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Iskolánk egy szakközépiskola, központi költségvetési szerv. Fenntartónk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A problémánk az, hogy a fenntartónk meghatározta a gazdasági hivatal maximális létszámát, és nem tudjuk pontosan, hogy kik tartoznak bele. A gazdasági hivatal nálunk nem külön szervezeti egység.

Kérdés: Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Kérdés: A csoportos személyszállításra vonatkozó adómentes feltételnek megfelel-e az az eset, ha közösségi közlekedés hiányában hétvégén vagy késő este a munkáltató taxiszolgáltatást vesz igénybe 4 fő részére a hazajutásuk érdekében?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?