409 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Két önkormányzat társulást hozott létre szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás a társulás könyveiben jelenik meg. A tervek szerint a szennyvízhálózat aktiválás után "üzemeltetésre átadás"-ra fog kerülni az üzemeltető részére. Mivel az üzemeltetésre átadás során áfaköteles tevékenység valósul meg, ezért a kapcsolódó bejövő számlák áfája levonásra került. A közben hatályba lépett 2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a víziközmű tulajdonosa csak az állam vagy az önkormányzat lehet, ezért a kiépített közművet át kell adni az önkormányzatoknak. A 8. § (4) bekezdése szerint ez közcélú adományozásnak fog minősülni. Az áfa szempontjából ez hogyan érinti az átadó társulást és az átvevő önkormányzatokat? A közcélú adományozás az Áfa-tv. szerint mentesül az áfafizetési kötelezettség alól, de csak a közhasznú szervezetnek történő átadás esetén. Befolyásolja-e ez a közcélú adományozás áfamentességét? A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik önkormányzat az áfa alanya, a másik nem áfás. Az átadást követően az önkormányzatok fogják üzemeltetésre átadni a szennyvízhálózatot.

Kérdés: Egy önkormányzati társulás 0-ra leírt gépet, berendezést, illetve járműveket átad üzemeltetésbe egy közszolgáltatást végző cégnek. Melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?

Kérdés: Munkavállalónk 1986. július 1-jétől a költségvetési üzem alkalmazásában állt. A rendszerváltást követően a tanácsi fenntartású költségvetési üzem átalakult kft.-vé. Ez a kft. látta el az önkormányzat települési üzemeltetési feladatait. Dolgozónk munkaviszonya a jogutódlást (csak munkáltatói névváltozás) követő változás után nem szűnt meg a költségvetési üzemnél, csak 1994. március 29-én, amikor a kft.-t felszámolták. 1994. március 30-tól pedig az önkormányzat köztisztviselője a mai napig is. A köztisztviselői jubileumi jutalom számításánál figyelembe lehet-e venni a nagyközségi tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időt, valamint a költségvetési üzem átalakulása után a jogutód
kft.-nél eltöltött időt?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?

Kérdés: Milyen kiadásokat kell elszámolni a szakmai szolgáltatások kiadásai soron?