19 talált cikk a valutapénztár kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?

Kérdés: Devizaszámlánk van, aminek év végén az euróegyenlegét az MNB euródeviza-középárfolyamon átszámítjuk forintra. A különbséget lekönyvelem árfolyam-különbözetnek. Erre a bankszámlára csak az ERASMUS+ pályázat támogatási összegeit kapjuk. Év végén a maradvány forintösszegét is korrigálnom kell a bankszámla forintegyenlegéhez? A maradvány megegyezik a devizaszámla év végi euróösszegével, de nyilván az évközi támogatások összegei más árfolyamon lettek könyvelve, ezért most a maradvány és a bankszámlaegyenleg eltér egymástól.

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámú, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Önkormányzatunk delegációja Romániában volt, ahol bankkártyával fizette a belépőjegyeket és az éttermi szolgáltatást. Az egyik kártyás fizetés esetében (étteremben) nem működött a terminál, és ezért ATM-ből kellett pénzt felvenni (a fogyasztás összegét vették fel), hogy a számlát rendezni tudják. A bankszámlakivonaton 7 nap elteltével láttuk a terhelést (forintban). Helyesen járunk-e el, ha a beterhelt összeget bevételezzük a pénztárba, és az ehhez tartozó szolgáltatás számláját, ami készpénzes lett (bruttó értéken forint, áfa hatályán kívüli) kiadásba helyezzük? A többi kártyás használat esetében már működtek a terminálok, és tudtak bankkártyával fizetni (az ASP-ben csekkes fizetést választunk), a terhelést is látjuk a bankszámlakivonaton. Helyes-e az a megoldás, ha a számlákat bruttó értéken (forintban) áfa hatályán kívüliként vezetjük fel azzal az összeggel, amit beterhelt a bank? Az önkormányzatnak nincs valuta/deviza pénztára.

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– gimnáziumi érettségi,
– raktározási OKJ-képesítés,
– közigazgatási alapvizsga,
– kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat ápolása céljából delegáció utazna önkormányzatunk részéről. Az utazáshoz kapcsolódóan vendéglátás, szállás, utazási költségek kiegyenlítése során devizaszámla kerülne kiállításra az önkormányzat nevére. Ezen devizaszámla kiegyenlítése, illetve ASP-rendszerben történő könyvelése megoldható e?

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
– valutapénztárunk van,
– a FIFO-módszert alkalmazzuk,
– a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
– a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
– ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?