98 talált cikk a megbízási díj kifejezésre

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet alapján a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni, figyelemmel arra, hogy a teljesítményértékelés alapján biztosított illetményemelés összege ne változzon. A jogszabály alapján így a besorolási illetményt kell 10%-kal emelni, a TÉR-illetményemelés változatlanul hagyásával? Az esélyteremtési illetményrész pedig az emelt besorolási illetmény 20%-a lesz?

Kérdés: Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónem-kódon kell bevallani és megfizetni?

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?

Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?

Kérdés: Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?