Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
Részlet a válaszából: […] lebonyolításában részt vevő egyéb szerv (a továbbiakban: egyéb szerv) vezetője választási feladatai tekintetébena) felelős a választás pénzügyi tervezéséért, számviteli és az e rendelet szerinti feladattípusú pénzügyi elszámolásáért (a továbbiakban: elszámolás),b) felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért,c) gyakorolja a választás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az államháztartásról szóló törvény alapján, és szabályozza a választásokhoz kapcsolódóan a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjét, továbbád) gondoskodik a választás céljára szolgáló pénzeszközök elkülönített számviteli kezeléséről.”Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított általános választása költségeinek normatíváiról, tételei-ről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 6/2024. IM rendelet is.Az előzőek alapján a jegyző felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Parkolási közszolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk parkolási közszolgáltatást nyújt, melyből áfás bevétele és áfakörön kívüli pótdíjbevétele is keletkezik. A közszolgáltatás fenntartásához szakmai szolgáltatókat veszünk igénybe, akik áfás számlákat állítanak ki részünkre. Ebben az esetben az előzetesen felszámított levonható áfát arányosítással kell-e megállapítani?
Részlet a válaszából: […] hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított.Az Áfa-tv. fenti rendelkezése kizárólag azon előzetesen felszámított adó levonását engedi meg, amelyet az adóalanyra az adóköteles tevékenysége érdekében történő beszerzések kapcsán hárítottak át. Véleményünk szerint az adóköteles parkolási szolgáltatáshoz igénybe vett –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:      

A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?
Részlet a válaszából: […] jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába – jelen esetben az ingatlan-bérbeadás adóalapjába – beletartozik.Az ingatlanok használatának biztosítása főszabály szerint – az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján – adómentes azzal, hogy ha az intézmény élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó.A költségeket azonban – álláspontunk szerint – meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlanbérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik), és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele az ingatlan-bérbeadás adóalapjába). A klasszikus rezsielemek (víz-, gáz-, áram-, távhőköltségek) egyértelműen az ingatlanbér-lethez köthetők.A telefon és internet díjának megítélésére az alábbia-kat tartjuk irányadónak:Az Európai Bíróság a C 392/11. sz. ügyben hozott ítéletében kifejtette, hogy valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.Az adóhatóság álláspontja szerint a telefon- és internetszolgáltatás igénybevétele nem önálló célként jelenik meg az alapügyben szereplőhöz hasonló helyiségek bérlője számára, hanem arra szolgál, hogy a főszolgáltatást – azaz a helyiségek használatát – a lehető legjobb feltételek mellett tudja igénybe venni, ezért az ingatlanhasználathoz kapcsolódó járulékos költségnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Hétvégi ügyelet díjazása

Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
Részlet a válaszából: […] fizetése kizárt [Mt. 145. § (2) bekezdés, Kjt. 80. § (1) bekezdés].A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes, a rendkívüli munkaidő és a munkavégzésre készen állás (készenlét, ügyelet) időtartamát [Mt. 134. §]. A jelenléti ív nem biztos, hogy megfelel ennek a kötelezettségnek, így pl., ha az csak a munkahelyen történő jelenlét igazolására alkalmas, de nem szerepel rajta valamennyi ténylegesen teljesített munkaidő, illetve készenléti/ügyeleti idő. Tehát a válasz az, hogy mindenképpen nyilván kell tartani a szombati rendelkezésre állás és munkavégzés időtartamát is, de nem biztos, hogy a jelenléti íven. A nyilvántartásért a munkáltató felelős.„Hétvégi műszakpótlék” nincs. Műszakpótlék az Mt. 141. §-a alapján akkor jár, ha a közalkalmazott beosztása szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen (havonta a munkanapok legalább egyharmadát érintően, és legalább 4 óra különbséget jelentve) változik: ekkor a 18–06 óra közötti időszakra illeti meg a közalkalmazottat 30%-os illetménypótlék.A kérdésükben említett 200%-os pótlékot sem tartalmaz sem az Mt., sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet.Vélelmezhetően kérdésük arra irányulhatott, hogy abban az esetben, ha egyébként a szombati napot a munkáltató heti pihenőnapként osztotta be a közalkalmazott számára, az e napon történt ügyeleti munkavégzésért a 100%-os hétvégi rendkívüli munkavégzési illetménypótlék jár-e számára (az aznapi illetményen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott előresorolása

Kérdés: Családsegítőben a Kjt. hatálya alatt dolgozó F08 besorolású közalkalmazottat a munkáltató előresorolhat-e H08 fokozatba?
Részlet a válaszából: […] illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik”.A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján:– az „F” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök,– a „H” fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:      

Bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjárművek értékesítése

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?
Részlet a válaszából: […] lefoglalás azon eseteiben, amikor a termék tulajdonjoga átszáll az államra [például a Be. 321. § (5) bekezdése szerint, amikor a terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozatával az állam tulajdonába kerül, mert az kétségtelenül mást illet, de ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg], az állam képviseletében eljáró hatóság minősül a termék Áfa-tv. értelmében vett értékesítőjének, következésképpen az értékesítéssel kapcsolatos adókötelezettségek is az értékesítő hatóságot terhelik.Az Áfa-tv. 87. §-a alapján a termék értékesítése abban az esetben mentes az adó alól, haa) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le;c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdésének d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdésének a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.Abban az esetben, ha az állam képviseletében eljáró hatóság a legfoglalt/elkobzott termék Áfa-tv. értelmében vett értékesítője, akkor az adómentesség Áfa-tv. 87. §-ának a) és b) pontjában foglalt feltételei nem teljesülnek, hiszen az értékesítést végző hatóság a terméket az értékesítést megelőzően nem használta, és nála nem kapcsolódott előzetesen felszámított adó sem a termékhez. Az Áfa-tv. 87. §-ának c) pontja szerinti feltétel azonban fennáll, ha az értékesített gépjármű személygépkocsi (vtsz. 8703), hiszen ez esetben e feltétel azon eleme is teljesül, hogy a termékhez nem kapcsolódott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadással kapcsolatos költségek továbbszámlázása

Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
Részlet a válaszából: […] rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben vázolt tényállások keretében a használatra jogosult fél (bérlő, tankerület, önkormányzati intézmények) a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan időleges használatával összefüggésben fizeti meg a használatot biztosító fél (önkormányzat) részére, az említett közüzemi díjak a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képezik, így a tárgyalt esetben önálló (a bérbeadási szolgáltatástól elkülönült), közüzemi szolgáltatás közvetítésére irányuló ügylet megvalósulásáról nem beszélhetünk.Fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy – amennyiben az önkormányzat az általa folytatott bérbeadási tevékenységet illetően az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelessé tételt – a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képező közüzemi díjakat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentesen szükséges kiszámlázni.A második kérdését tekintve a telefondíjak önállóan kerülnek továbbszámlázásra, azok közvetített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Működési és felújítási célú visszatérítendő támogatások

Kérdés: Önkormányzatunk működési és felújítási célú visszatérítendő támogatásokat nyújt a társasházaknak. Az Áhsz. II. fejezetének 2. pontja szerinti alábontások közül melyik sorában kell szerepeltetni a B64. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rovaton és a B74. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rovaton elszámolt bevételeket?
Részlet a válaszából: […] §-ának (1) bekezdése alapján a társasház nem tartozik a civil szervezetek közé. Véleményünk szerint az Áhsz. 15. melléklete kérdésben szereplő rovataihoz tartozó alábontások közül egyikbe sem lehet megfelelően besorolni a társasházat, viszont valamelyiket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
Részlet a válaszából: […] törlésével kapcsolatosan az Áht. 11/D. §-a tartalmaz előírásokat. Ennek alapján a társaság ezen jogcímen történő megszűnésére a Ctv. végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni. Az átvételi felelős a megszüntető kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben, ennek tartalmaznia kell az Áht. által meghatározottakat.Az átvételi felelősnek a feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül a feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja, és törli a társaságot a cégjegyzékből. A kérelemben fel kellett tüntetni, hogy a törlést az Áht., valamint a megszüntető kormányrendelet, önkormányzati rendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn az Áht. 11/A. §-a (8) és (8a) bekezdése szerinti kizáró ok.Az eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentációs ásványvizes palackok kezelése

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?
Részlet a válaszából: […] visszaváltják-e a műanyag palackokat vagy kidobják. Amennyiben nem váltják vissza a palackokat, azzal kárt okoznak az intézménynek. Javasoljuk, hogy szabályozzák le a visszaváltási díjas palackok kezelésének rendjét, a dolgozók ezzel kapcsolatos felelősségét.Az Szt. szabályozza a visszaváltási díj kezelését, de ezt az Áhsz. nem vette át, és nem is került a rendeletbe ezzel kapcsolatosan sajátos előírás.A beszerzéskor a számlán feltüntetett visszaváltási díj nem része a bekerülési értéknek, azt a K355. Egyéb dologi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
4