39 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] önkormányzat, hogy megbízza a társaságot az ingatlanhasznosítási feladatokkal (szerződéskötés lebonyolítása, számlázás, kintlévőség-kezelés, karbantartás stb.). Ebben az esetben a bevétel az önkormányzatot illeti meg. Ez utóbbi esetben az önkormányzatnak kell a szerződést kötni, tehát az önkormányzat nevében kell a szerződést megkötni, akkor is, ha a lebonyolító, szerződés-előkészítő a társaság. A bérleti díjakról szóló számlát az önkormányzat nevében kell kiállítani, és írásban kell megbízni a társaságot más helyetti számlázással. A bevételeket az önkormányzat adóbevallásában kell szerepeltetni, és az ingatlanokkal kapcsolatos költségeket is, mivel a bevételeknek (fizetendő áfa) annál az adóalanynál kell lenni, amelyiknél a kiadások,[…]

Részlet a válaszából: […] ki. A kérdés nem tér ki rá, hogy történik-e kamatfizetés a magánszemélyek felé a kölcsön után, de amennyiben igen, abban az esetben személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is felmerül. A kérdésből nem derül ki a kölcsön futamideje, de amennyiben egy éven túli, akkor a stabilitási törvény adósságot keletkeztető ügyletekkel kapcsolatos előírásait is figyelembe kell venni.A háztartásoktól kapott kölcsönt a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton, a kölcsön visszafizetését pedig a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton[…]

Részlet a válaszából: […] kormány előzetes hozzájárulásával köthet. A kérdéses esetre nem tartalmaz eljárásrendeletet a stabilitási törvény, ebből következően, amikor látták, hogy nem fogják tudni visszafizetni a hitelt éven belül, meg kellett volna kérni az engedélyt, amit viszont csak a stabilitási törvényben és a 353/2011. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel kaphatnak meg. A kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren kell benyújtani, így azt javasoljuk, hogy vegyék fel mielőbb a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral.A hitelek és a kapcsolódó kamatok elszámolását a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet[…]

Részlet a válaszából: […] szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. A jogszabály hivatkozott pontjának módosítása 2001. július 3-a óta hatályos, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény kihirdetésének napján lépett hatályba, figyelemmel a 2001-es tiszai árvízzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállítására és újjáépítésére szóló 1033/2001. Korm. határozat 3. pontjának d) alpontja alapján a személyi tulajdonba tartozó lakóépületek tulajdonjoga a károsultra száll, azonban az építmény 15 éven belül történő elidegenítése esetén a tulajdonos a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetét köteles megtéríteni a Magyar Állam részére. Erről a megyei közigazgatási hivatal az állam nevében szerződést köt a károsulttal. Eszerint a károsultak szerződést kötöttek az állammal, hogy nem értékesítik a helyreállított, újjáépített lakóépületüket. Amennyiben erre 15 éven belül mégis sor került, akkor az árvíz előtti szokásos piaci érték és a helyreállítás utáni szokásos piaci érték különbözetét meg kellett fizetniük a Magyar Állam részére ("állammal szemben vállalt kötelezettség"). Azaz az ingatlan átruházásából származó bevétellel szemben ez a speciális, az átruházáskor keletkező érték, gyakorlatilag, mint megszerzésre fordított érték – az Szja-tv. szabályozási logikájának megfelelően – elszámolható volt. A rendelkezés ugyanakkor ennél többet nem mond, abból további, más esetekre vonatkozó normatartalom nem következik. A hivatkozott szabály tehát nem alkalmazható a különböző lakástámogatási konstrukciók esetében (pl.: CSOK). A[…]

Részlet a válaszából: […] eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, illetve az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Jogosultsági hónap pedig az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.A családi kedvezmény megállapítása során tehát mindenekelőtt meg kell különböztetni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Eszerint az eltartottak száma lényegében megmutatja, hogy egy család "hány gyerekesnek" számít, közülük kedvezményezett eltartottnak pedig az az eltartott gyermek minősül, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, s így aki után a családi kedvezményt is érvényesíteni lehet. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek csupán eltartottként kerülhet számításba, amennyiben rá tekintettel a családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlék számításánál figyelembe veszik, ekkor rá tekintettel családi kedvezmény sem érvényesíthető. (Tehát egy eltartottnak minősülő egyetemista gyermek esetén a másik két – kedvezményezett eltartottnak minősülő – gyermekre tekintettel gyermekenként havi 220.000 forint adóalap-kedvezmény vehető figyelembe.)A fentiek alapján tehát, a külföldön nappali tagozatos nagykorú gyermek[…]

Részlet a válaszából: […] részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában – a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett olyan egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terhel. A fentiekben foglaltak alapján olyan mezőgazdasági támogatás átadására kerülhet sor adómentesen, amelyet a társas vállalkozásnak folyósítanak, és azt a társas vállalkozás nem jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásként kapta. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatások körét az Szja-tv. 3. §-ának 42. pontja határozza meg, mely szerint e körbe a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatások tartoznak, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások. További feltétel az Szja-tv. 1. számú melléklete 4.37. pontjának b) alpontja szerinti mezőgazdasági támogatások esetében, hogy azok olyan támogatások legyenek, amelyeket az adott támogatásra vonatkozó jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nem mezőgazdasági költségek fedezetére[…]

Részlet a válaszából: […] helyiiparűzésiadó-alap megállapítását alkalmazhatja az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást. A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhelyáthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja.Választhatja a szüneteltető egyéni vállalkozó is. A szüneteltetés végét követően a tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó lesz, ugyanis a szüneteléssel e vállalkozó megszűnt iparűzésiadó-alany lenni, és a szüneteltetés végét követően új adózó lesz a településen.A Katv. szerint a már működő adózók[…]

Részlet a válaszából: […] nem említett pénzbeli juttatás. Az önkormányzati rendelet is jogszabálynak minősül, tehát ha az önkormányzat helyi rendeletben meghatározza a tanulók részére adható pénzbeli juttatás feltételeit, akkor adómentes. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése értelmében a kiemelkedő tanulmányi eredményt, vagy a művészetek, sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók részére pályázat útján adott ösztöndíj, pénzbeli juttatás is adómentes.Abban az esetben azonban, ha a pénzbeli juttatás nem helyi rendeleten[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése már a 2023. július 1-jétől kezdődő időszakra szólóan állapított meg alanyi jogosultságot az illetményfejlesztésre. Az, hogy ezt csak a novemberi illetménnyel együtt, visszamenőlegesen kellett kifizetni, csupán eljárási rendelkezés. Ez ebben az esetben a jogviszony megszűnése miatt nem volt betartható, de magát az alanyi jogosultságot nem befolyásolta.Az a körülmény, hogy a felek között a közalkalmazotti jogviszony megszűnt, a közalkalmazotti jogviszonyból eredő követelések jogszerűségén nem változtat. Különösen igaz ez a pénzbeli követelésekre, hiszen azok teljesítése nem csak a fennálló jogviszonyon belül lehetséges (ellentétben pl. a jogszerűtlen munkaidő-beosztás korrigálásával). Az Mt. 286. §-ának (1)[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése értelmében "a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat az Nkt. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményekben a Púétv. 98. §-a szerinti havi illetményben részesülő foglalkoztatott után járó, a Kvtv. 2., 7. és 8. mellékletében rögzített átlagbéralapú támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm. rendelet értelmében: "1. § (1) A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.(2) A támogatás felhasználásának határideje: 2024. december 31.2. § (1) A támogatás havi összege a települési önkormányzat és a települési önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása[…]