Ingatlan vagyon hasznosítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlan vagyon hasznosításával a tulajdonában lévő társaságát bízta meg. Továbbá megbízta, hogy a nevében eljárva szerződést kössön, valamint számlát állítson ki a bevételek beszedése érdekében, és arról havonta készítsen elszámolást. Az elszámolás tartalmazza a beszedett bevételeket és az ingatlanhasznosítás költségeit is, a beszedett bevétel költségeinek levonása után a maradványt a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell átutalnia az önkormányzat bankszámlájára. Ha a társaság nem utalja át határidőre az önkormányzatot megillető ingatlanhasznosítási bevétel maradványát, akkor ezt a követelést milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartania az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] önkormányzat, hogy megbízza a társaságot az ingatlanhasznosítási feladatokkal (szerződéskötés lebonyolítása, számlázás, kintlévőség-kezelés, karbantartás stb.). Ebben az esetben a bevétel az önkormányzatot illeti meg. Ez utóbbi esetben az önkormányzatnak kell a szerződést kötni, tehát az önkormányzat nevében kell a szerződést megkötni, akkor is, ha a lebonyolító, szerződés-előkészítő a társaság. A bérleti díjakról szóló számlát az önkormányzat nevében kell kiállítani, és írásban kell megbízni a társaságot más helyetti számlázással. A bevételeket az önkormányzat adóbevallásában kell szerepeltetni, és az ingatlanokkal kapcsolatos költségeket is, mivel a bevételeknek (fizetendő áfa) annál az adóalanynál kell lenni, amelyiknél a kiadások,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Háztartásoktól kapott kölcsön

Kérdés: Önkormányzatunk háztartásoktól kapott visszatérítendő kölcsönt a likviditási problémák áthidalására. Hogyan kell helyesen könyvelni bevételi és kiadási oldalon a szóban forgó kölcsönt?
Részlet a válaszából: […] ki. A kérdés nem tér ki rá, hogy történik-e kamatfizetés a magánszemélyek felé a kölcsön után, de amennyiben igen, abban az esetben személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is felmerül. A kérdésből nem derül ki a kölcsön futamideje, de amennyiben egy éven túli, akkor a stabilitási törvény adósságot keletkeztető ügyletekkel kapcsolatos előírásait is figyelembe kell venni.A háztartásoktól kapott kölcsönt a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton, a kölcsön visszafizetését pedig a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Önkormányzati folyószámlahitel

Kérdés: Önkormányzatunknak a folyószámlahitelét a szerződés szerint év végéig vissza kellett volna fizetnie, ennek a kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni. A bankkal szerződést nem módosítottuk, a bank a késedelmes teljesítés miatt kamatot számolt fel. Ebben az esetben milyen teendőink vannak (bejelentés, elszámolás stb.)?
Részlet a válaszából: […] kormány előzetes hozzájárulásával köthet. A kérdéses esetre nem tartalmaz eljárásrendeletet a stabilitási törvény, ebből következően, amikor látták, hogy nem fogják tudni visszafizetni a hitelt éven belül, meg kellett volna kérni az engedélyt, amit viszont csak a stabilitási törvényben és a 353/2011. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel kaphatnak meg. A kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren kell benyújtani, így azt javasoljuk, hogy vegyék fel mielőbb a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral.A hitelek és a kapcsolódó kamatok elszámolását a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszából: […] megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.A jogszabály hivatkozott pontjának módosítása 2001. július 3-a óta hatályos, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény kihirdetésének napján lépett hatályba, figyelemmel a 2001-es tiszai árvízzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállítására és újjáépítésére szóló 1033/2001. Korm. határozat 3. pontjának d) alpontja alapján a személyi tulajdonba tartozó lakóépületek tulajdonjoga a károsultra száll, azonban az építmény 15 éven belül történő elidegenítése esetén a tulajdonos a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetét köteles megtéríteni a Magyar Állam részére. Erről a megyei közigazgatási hivatal az állam nevében szerződést köt a károsulttal.Eszerint a károsultak szerződést kötöttek az állammal, hogy nem értékesítik a helyreállított, újjáépített lakóépületüket. Amennyiben erre 15 éven belül mégis sor került, akkor az árvíz előtti szokásos piaci érték és a helyreállítás utáni szokásos piaci érték különbözetét meg kellett fizetniük a Magyar Állam részére ("állammal szemben vállalt kötelezettség"). Azaz az ingatlan átruházásából származó bevétellel szemben ez a speciális, az átruházáskor keletkező érték, gyakorlatilag, mint megszerzésre fordított érték - az Szja-tv. szabályozási logikájának megfelelően - elszámolható volt.A rendelkezés ugyanakkor ennél többet nem mond, abból további, más esetekre vonatkozó normatartalom nem következik.A hivatkozott szabály tehát nem alkalmazható a különböző lakástámogatási konstrukciók esetében (pl.: CSOK).A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Családi kedvezmény érvényesítése külföldön tanuló gyermek esetén

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának 3 gyermeke van. Az egyikük 2024 szeptemberétől külföldön, nappali tagozaton és első felsőfokú képzésen fog részt venni. 2024-ben fogja befejezni a hazai középfokú képzését. A családi kedvezmény érvényesítésénél az egyetemista gyermek figyelembe vehető-e mint eltartott?
Részlet a válaszából: […] eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, illetve az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Jogosultsági hónap pedig az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.A családi kedvezmény megállapítása során tehát mindenekelőtt meg kell különböztetni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Eszerint az eltartottak száma lényegében megmutatja, hogy egy család "hány gyerekesnek" számít, közülük kedvezményezett eltartottnak pedig az az eltartott gyermek minősül, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, s így aki után a családi kedvezményt is érvényesíteni lehet. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek csupán eltartottként kerülhet számításba, amennyiben rá tekintettel a családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlék számításánál figyelembe veszik, ekkor rá tekintettel családi kedvezmény sem érvényesíthető. (Tehát egy eltartottnak minősülő egyetemista gyermek esetén a másik két - kedvezményezett eltartottnak minősülő - gyermekre tekintettel gyermekenként havi 220.000 forint adóalap-kedvezmény vehető figyelembe.)A fentiek alapján tehát, a külföldön nappali tagozatos nagykorú[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Zöldítési támogatás utáni adózás

Kérdés: Dolgozónk házastársa tag egy társas vállalkozásban. A társas vállalkozás által a törvényben nevesített jogcímeken (pl.: termőföld használatának átengedése, a társas vállalkozás által átengedett költség fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás) a tagoknak juttatott összegek után nem keletkezik adókötelezettség, feltéve, hogy a különböző jogcímeken a tagoknak adómentesen átadott összegek az adóévben összesítve nem haladják meg az 50 millió forintot. A zöldítési támogatás kifizethető-e adómentesen a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában - a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett olyan egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terhel.A fentiekben foglaltak alapján olyan mezőgazdasági támogatás átadására kerülhet sor adómentesen, amelyet a társas vállalkozásnak folyósítanak, és azt a társas vállalkozás nem jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásként kapta.A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatások körét az Szja-tv. 3. §-ának 42. pontja határozza meg, mely szerint e körbe a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatások tartoznak, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások.További feltétel az Szja-tv. 1. számú melléklete 4.37. pontjának b) alpontja szerinti mezőgazdasági támogatások esetében, hogy azok olyan támogatások legyenek, amelyeket az adott támogatásra vonatkozó jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nem mezőgazdasági költségek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Helyi iparűzési adó bevallása

Kérdés: A Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanyának e döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-ig kell megtenni. Amennyiben év közben tér át az adózó, pl.: 2023. július 1-jétől, hogyan kell a helyiiparűzésiadó-bevallását benyújtania?
Részlet a válaszából: […] helyiiparűzésiadó-alap megállapítását alkalmazhatja az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást. A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhelyáthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja.Választhatja a szüneteltető egyéni vállalkozó is. A szüneteltetés végét követően a tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó lesz, ugyanis a szüneteléssel e vállalkozó megszűnt iparűzésiadó-alany lenni, és a szüneteltetés végét követően új adózó lesz a településen.A Katv. szerint a már működő adózók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása

Kérdés: A helyi önkormányzat a tanév végén egyszeri pénzjutalommal kívánja díjazni a településen lévő általános iskolák, illetve szakközépiskola azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Az arra érdemes tanulókra az oktatási intézmények vezetői tennének javaslatot. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókon kívül az önkormányzat egyszeri pénzbeli juttatással támogatni szeretné a művészet vagy a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolai és szakközépiskolai tanulókat is. A pénzösszeget a tanulók pályázat útján nyerhetnék el. Az önkormányzat a fentiekre tekintettel ösztöndíjat kíván alapítani helyi rendelettel, és a költségvetésben a fenti célra egy meghatározott összeg kerül betervezésre. Hogyan alakul a fenti juttatások adózása? Esetlegesen adómentes juttatásként nyújthatók-e a tanulók számára?
Részlet a válaszából: […] nem említett pénzbeli juttatás. Az önkormányzati rendelet is jogszabálynak minősül, tehát ha az önkormányzat helyi rendeletben meghatározza a tanulók részére adható pénzbeli juttatás feltételeit, akkor adómentes. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése értelmében a kiemelkedő tanulmányi eredményt, vagy a művészetek, sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók részére pályázat útján adott ösztöndíj, pénzbeli juttatás is adómentes.Abban az esetben azonban, ha a pénzbeli juttatás nem helyi rendeleten[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Óvodapedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?
Részlet a válaszából: […] bekezdése már a 2023. július 1-jétől kezdődő időszakra szólóan állapított meg alanyi jogosultságot az illetményfejlesztésre. Az, hogy ezt csak a novemberi illetménnyel együtt, visszamenőlegesen kellett kifizetni, csupán eljárási rendelkezés. Ez ebben az esetben a jogviszony megszűnése miatt nem volt betartható, de magát az alanyi jogosultságot nem befolyásolta.Az a körülmény, hogy a felek között a közalkalmazotti jogviszony megszűnt, a közalkalmazotti jogviszonyból eredő követelések jogszerűségén nem változtat. Különösen igaz ez a pénzbeli követelésekre, hiszen azok teljesítése nem csak a fennálló jogviszonyon belül lehetséges (ellentétben pl. a jogszerűtlen munkaidő-beosztás korrigálásával). Az Mt. 286. §-ának (1)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] bekezdése értelmében "a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat az Nkt. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményekben a Púétv. 98. §-a szerinti havi illetményben részesülő foglalkoztatott után járó, a Kvtv. 2., 7. és 8. mellékletében rögzített átlagbéralapú támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm. rendelet értelmében: "1. § (1) A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.(2) A támogatás felhasználásának határideje: 2024. december 31.2. § (1) A támogatás havi összege a települési önkormányzat és a települési önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
4