Polgármester illetményének megállapítása

Kérdés: 1. Polgármester illetményének megállapítása során milyen dátum lakosságszámát kell figyelembe venni? Véleményünk szerint a központi statisztikai hivatal által hivatalosan közzétett tárgyév (választási év) január 1-jei állapotának megfelelő lakosságszám a mérvadó.
2. A polgármester illetményének megállapítását követően, amennyiben az 5 éves ciklus alatt a lakosságszám tovább emelkedik, emelhető-e a polgármester illetménye, ha az emelkedést követően új fizetési sávba kerülne?
3. A polgármester 2002 óta tölti be a főállású polgármesteri tisztségét, az idei évben is sikeresen újraválasztották a 2024–2029 ciklusra. 2025 októberében betölti a nyugdíjkorhatárt, így a főállású polgármesteri tisztségét nyugdíj mellett fogja ellátni főállású polgármesterként. 2027 októberében 25 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kifizethető-e részére a jubileumi jutalom, amennyiben igen, milyen dátummal?
Részlet a válaszából: […] tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni”. A törvény nem részletezi, mikori lakosságszám veendő alapul az illetmény összegének megállapításánál, így azt sem mondja ki, hogy a KSH által közzétett, január 1-jei lakosságszámból kellene kiindulni. A fenti rendelkezések értelmezésével ugyanakkor arra juthatunk, hogy a 2024. október 1-jei lakosságszám veendő alapul.A második kérdésre igen a válasz, hiszen a Mötv. 71. §-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a polgármester illetménye a (2) bekezdésben meghatározott összeg ... %-a a ...–... fő lakosságszámú település polgármestere esetében”. A törvény nem tartalmaz eltérési lehetőséget e szabályától, ez egy kötelező érvényű rendelkezés. Tehát ha a lakosságszám változik, akkor a polgármester átkerül egy másik illetménysávba, az illetménye pedig nő vagy csökken. Megjegyezzük, hogy a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Kttv. 133. §-át, amelyben az illetménynek a tárgyévre vonatkozóan történő megállapíthatóságáról van szó. Tehát nincs akadálya a tárgyév közbeni illetményváltozásnak sem. A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:      

Kedvezményes belépőjegy juttatása

Kérdés: Művelődési központ szervezésében egy musical-előadás lesz, mely országosan van meghirdetve. A szolgáltatóval szerződésben az intézmény áll, és a jegyek eladásából származó bevétel is az intézményé, mely tiszteletjegyeket szeretne adni, mind a saját dolgozói, mind pedig külsős személyek részére. Az általa adott maximum 10.000 forint értékű tiszteletjegy ezekben az esetekben hogyan adózik? Amennyiben más intézmény is, vagy az önkormányzat a saját dolgozóinak, vagy a többi intézményének is adna/venne belépőjegyet, akkor az milyen juttatásnak számít, és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A minimálbér 2024. évben 266.800 forint. A juttatás értéke az értékhatárba belefér, és a kulturális szolgáltatás fogalmának is megfelel az élő szereplős zenés előadás, ezért adómentes. Ugyanakkor, ha többször is rendeznek ilyen eseményt, illetve juttatnak tiszteletjegyeket, akkor nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kik, milyen értékű jegyeket kaptak az év során.Az adómentességnek nem feltétele, hogy a tiszteletjegyben részesülő magánszemély a juttató munkavállalója legyen.Amennyiben a tiszteletjegyeket más intézmények munkavállalóinak adják, akkor is fennáll az előző feltételekkel az adómentesség.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:      

Támogatásból finanszírozott hivatali út

Kérdés:

Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?

Részlet a válaszából: […] lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A kérdés szerint hivatali, üzleti utazásról van szó.Az Szja-tv. 3. §-ának 16. pontja szerint költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás költségének megtérítése nem keletkeztet sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?
Részlet a válaszából: […] jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbád) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője.Idegenforgalmi adót nem kell fizetni a 18 év alattiaknak, illetve azoknak, akik nem turisztikai célból látogatnak az adott településre. Ezeket a mentességi lehetőségeket tételesen is felsorolja a törvény, illetve az ifabevallásban is külön soron kell kimutatni. Ilyenek például: kórházban, szociális intézményben lévő fekvőbeteg, középiskolás vagy felsőfokú intézmény hallgatója (feltéve, hogy a tanulmányai miatt foglal szállást), az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
Részlet a válaszából: […] képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja”. Ehhez kapcsolódóan a Kttv. 225/A. §-ának (2) bekezdése kimondja: „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy pedig a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja”. Hasonlóképpen, a 225/B. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a főállású foglalkoztatási jogviszonyt – a polgármesterrel egyetértésben – társadalmi megbízatásúra változtatja”.Jelen esetben tehát az az alapvető közjogi kérdés – mely kihat a foglalkoztatási jogviszonyra is –, hogy az újraválasztott polgármester e tisztsége az előző folytatása-e, vagy attól független, új tisztség. A fenti szabályok értelmében az utóbbi. Ezt megerősíti a Kúria által 2017. március 9-én közzétett, „Tájékoztató a Kúria által tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.505/2016. számú ügyről a több ciklusban újraválasztott polgármester szabadságának pénzbeli megváltása tárgyában” című közlemény is, melyben szerepel a következő: „A polgármester megbízatása egy választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, amely minden egyes választást követően új megbízást és ebből következően új sajátos közszolgálati jogviszonyt hoz létre. A törvény alapján önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők »folyamatosnak«, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az ekként egymástól független jogviszonyok alapján keletkezett igények elévülését pedig külön kellett vizsgálni.”A Mötv. 146/J. §-ának (1)–(2) bekezdésébe foglalt speciális szabályozás alapján a 2024-ben megválasztott polgármester tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:      

Napelemes beruházás

Kérdés: A főzőkonyha, mint az önkormányzat intézménye, beruházásként napelemes rendszert építtetett ki az általa használt ingatlanra. Az ingatlan önkormányzati tulajdon, az önkormányzat könyveiben szerepel. A befejezett beruházást térítésmentesen kívánja a főzőkonyha az önkormányzat részére átadni. Az elvégzett beruházás utáni áfát a főzőkonyha (gyermekétkeztetés miatt) arányosítva levonásba helyezte. Az önkormányzat nem áfaalany. Térítésmentes átadásnál az önkormányzatnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Milyen értéken kell az átvett beruházást az önkormányzatnak a könyveiben szerepeltetnie (nettó vagy áfával növelt értéken)? Térítésmentes átvételnél az önkormányzatnak kell-e halasztott eredményszemléletű elhatárolást könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] áfás bevételük. Ha a beruházás elkészülte után állapodtak meg a térítésmentes átadásban, akkor a levont áfát vissza kell fizetni. Az átadó az intézmény, ezért az áfafizetési kötelezettség az intézményt terheli. Megállapodással a fizetendő áfát megtérítheti az önkormányzat az intézmény részére. Az a körülmény, hogy az önkormányzat alanyi adómentes, nem befolyásolja a kérdéses esetet.A beruházást az Áhsz. szabályai szerint minden esetben áfa nélküli összegben kell aktiválni.Az önkormányzat és az intézménye között[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:      

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2024. augusztus 1. napján volt jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra, aminek kifizetését 3 héttel később kérte. Ezzel egy időben kézhez kaptuk tőle a nyugdíjas határozatát, amely szerint 2024. július 24. napjától nyugdíjas. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya nem szűnt meg. Ilyen esetben is kifizethető az általa kért jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] 25, 30 és 40 évi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak”. Tehát két feltételt szab: fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt és az említett fokozatokhoz tartozó szakmai gyakorlati idő meglétét. Az viszont nem feltétele a kifizetésnek, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló ne legyen nyugdíjjogosult: ez a juttatási forma tehát a nyugdíj mellett dolgozókat is megilleti.Egyébként a 40 éves köznevelési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:      

Részmunkaidős pedagógus nyugdíjazása

Kérdés: Pedagógus kollégánk 2025. márciusban tölti 65. életévét. Részmunkaidőben foglalkoztatjuk. A felmentési idő összefüggésben van-e arányosan a foglalkoztatással (teljes vagy részmunkaidő), vagy a részmunkaidő esetén is nyolc hónappal számolunk?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időtől függően hogyan emelkedik a felmentési idő mértéke. Ettől a felek megállapodásában vagy kollektív szerződésben felfelé el lehet térni. A törvény tehát nem tartalmaz olyan szabályt, amely a részmunkaidőben foglalkoztatottak vonatkozásában lehetővé tenné a felmentési idő csökkentését (egyébként ez nem változott, 2024. január 1. előtt sem volt erre lehetőség). A részmunkaidő hatása csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő személyi illetménye

Kérdés:

Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Részlet a válaszából: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati közterület-felügyelet

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] alapíthat. A 95. § (3)–(4) bekezdése kimondja, hogy a társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni; a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulás tehát egy közös képviselő-testületre hasonlít, vagyis önmagában nem hivatali működésre alkalmas szerv.A Ktft. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy „a felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a saját hatályát „a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára” vonatkoztatva határozza meg. A köztisztviselő tehát – ha e feladat ellátására nem alapítanak önálló költségvetési szervet – a polgármesteri hivatallal vagy a közös önkormányzati hivatallal áll jogviszonyban. Tehát nem közvetlenül az adott település képviselő-testületével, vagy pedig a képviselő-testületek által létrehozott társulással. Az a kitétel, hogy közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet, tehát nem értelmezhető úgy, hogy maga a társulás lenne a közterület-felügyelő munkáltatója: vagy valamelyik, a társuláshoz tartozó polgármesteri hivatallal kell jogviszonyban állnia, vagy a társulás által költségvetési intézményként létrehozott közterület-felügyelettel. Maga a Kttv. fenti szabálya sem sorolja fel a társulást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
1
2
3
10