Közterület-felügyelő alkalmazása

Kérdés:

Községünk önkormányzata közterület-felügyelőt kíván alkalmazni a Ktft. alapján. A jogszabály 1. §-a szerint a jogállása köztisztviselő. Az 1. § (2) bekezdése alapján van-e arra mód, hogy a közterület-felügyelő ne a Közös Hivatal köztisztviselő jogállású alkalmazottja legyen, hanem az önkormányzat köztisztviselő jogállású alkalmazottja? Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása és a közterület-felügyelő irányítása is polgármesteri hatáskör lenne. 

Részlet a válaszából: […] felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait”.A Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése szerint „a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására– polgármesteri hivatalt vagy– közös önkormányzati hivatalt hoz létre”.A Ktft. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy „a felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a saját hatályát „a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára” vonatkoztatva határozza meg. A közterület-felügyelőként dolgozó köztisztviselő tehát – ha e feladat ellátására nem alapítanak önálló költségvetési szervet – a polgármesteri hivatallal vagy a közös önkormányzati hivatallal állhat jogviszonyban, azaz nem közvetlenül az adott település képviselő-testületével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Dolgozónak juttatott wellnessutalvány

Kérdés:

A dolgozó X éves jubileuma alkalmából wellnessutalványt kap (lefoglalta a szállást, és a cég kifizeti). A számla a cég nevére szól. Ebben az esetben bérként vagy reprezentációként adózik a számla értéke?

Részlet a válaszából: […] diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében vagy az állami, egyházi ünnepek alkalmával szervezik. A jubileum alkalmából adott wellnessutalvány nem tekinthető reprezentációnak.Az egyes meghatározott juttatásokat az Szja-tv. 70. §-a határozza meg. Amennyiben a juttatás nem fér bele a csekély értékű ajándék értékhatárába (minimálbér[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:      

Határon átnyúló alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől

Kérdés:

Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?

Részlet a válaszából: […] adómentességnek felel meg, akkor annak alkalmazását 2025. január 1-jétől lehetővé kell tenniük a területükön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára is, a saját területükön letelepedett adóalanyoknak biztosított feltételek mellett. Ennek megfelelően az Áfa-tv. XIII. fejezete (Alanyi adómentesség) 2025. január 1-jétől hatályos két új alcímmel, szabályozási körrel egészült ki (az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok; az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok).A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint az adóalany csak abban a tagállamban járhatott el alanyi adómentes adóalanyként, ahol gazdasági céllal letelepedett. A Héa-irányelv kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályainak módosítása (amely 2025. január 1-jétől alkalmazandó) előtt tehát a kisvállalkozások csak akkor részesülhettek a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozás szerinti mentességben, ha az áfafizetési kötelezettség helye (azaz a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye) szerinti tagállamban telepedtek le. Ennek eredményeként az azon tagállam(ok)ban teljesített ügyletek okán, amely tagállam(ok)ban nem telepedtek le, a kisvállalkozásoknak minden egyes ilyen tagállamban nyilvántartásba kellett vetetniük magukat, és teljesíteniük kellett az áfakötelezettségeket (például áfabevallás benyújtása stb.), kivéve, ha a tagállami szabályozás erre a vevőt, a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezte.2025. január 1-jétől az Európai Unióban székhellyel rendelkező adóalanynak meghatározott feltételek mellett lehetősége nyílik olyan tagállamban is alanyi adómentességet választani, ahol nem telepedett le, úgy, hogy ehhez kizárólag a letelepedése szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát.Az új szabályozás értelmében tehát 2025. január 1-jétől egyrészt a belföldön székhellyel, székhely hiányában lakóhellyel (a továbbiakban együtt: székhellyel) rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában teljesített ügyletei tekintetében is választhatja, hogy alanyi adómentes adóalanyként jár el, amely tagállamban nem telepedett le, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára, másrészt a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany Magyarországon végzett tevékenysége tekintetében alanyi adómentességet választhat akkor is, ha belföldön nem telepedett le.Mindkét esetben feltétel, hogy az adóalany éves árbevétele ne haladja meg az adott tagállamban meghatározott tagállami küszöbértéket (ez Magyarországon jelenleg 12.000.000 forint), és az uniós éves árbevétele ne haladja meg a 100.000 eurót. Az új szabályozás kapcsán az Európai Bizottság még a 2024. év vége előtt létrehoz egy külön internetes oldalt, amelyen egyebek mellett a tagállamok által alkalmazott értékhatárok is áttekinthetőek lesznek.A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon. Így például egy nem alanyi adómentes magyar adóalany választhatja, hogy például a Németországban és Ausztriában teljesített ügyletei-re alkalmazza a határon átnyúló alanyi adómentességet, míg belföldön az általános szabályok szerint áfakötelesen értékesít. A módosítás eredményeként továbbá a Közösség területén kívül székhellyel rendelkező adóalany nem választhat alanyi adómentességet akkor sem, ha a Közösség területén állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye van.A határon átnyúló alanyi adómentesség választásához, alkalmazásához egy úgynevezett előzetes nyilatkozatot kell az adóalanyoknak benyújtaniuk. Az előzetes nyilatkozatot az adóalanyok a székhelyük szerinti tagállamban nyújtják be az előírt adatok megadásával (név, tevékenység, székhely, az adómentesség választásával érintett tagállam(ok), árbevételi adatok stb.). A székhely szerinti tagállam az adatokat azok rendelkezésére bocsátásától számított 15 munkanapon belül az adómentesség választásával érintett tagállam(ok) részére továbbítja. A benyújtott adatok alapján a székhely szerinti és a kérelemmel érintett tagállami hatóság(ok) megvizsgálják a kérelmet. A székhely szerinti tagállam ennek részeként az uniós árbevételi értékhatárnak való megfelelést vizsgálja, míg a mentességet biztosító tagállam(ok) az adott tagállami[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Köztisztviselő személyi illetménye

Kérdés:

Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Részlet a válaszából: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlan szerzési időpontja

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?

Részlet a válaszából: […] szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.Mindezek alapján, ha házastársakként vásároltak ingatlant a felek, mely kizárólag az egyik fél nevére került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, akkor a fenti jogszabályi hivatkozást alapul véve ez azt jelenti, a szerzés időpontja mindkét házastárs esetében azonos, kivéve, ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezik. Tehát a kérdésben szereplő példában, a szerzési időpont 2014 mindkét házastárs esetében. Mely azt is jelenti, hogy egy esetleges értékesítés során már nem keletkezik adóköteles jövedelem az időmúlásra tekintettel.A megszerzésre fordított összegnek az átruházásról szóló szerződés szerinti érték, vagyis a 2014-ben fizetett vételár minősül az Szja-tv. 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében.Korábban a 2004/50. adózási kérdés rendezte azt az esetet, ha a házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlant az egyik házastárs nevére jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, és az nem tartozik a különvagyonához. Az adózási kérdés kimondja, hogy a házassági életközösség időszaka[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Családi kedvezmény

Kérdés:

Van-e jogszabályból fakadó akadálya annak, hogy a magzatra tekintettel az apuka családi adókedvezményt vegyen igénybe, az édesanya pedig a 30 év alatti anyák adókedvezményét, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak?

Részlet a válaszából: […] nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.Amennyiben az édesapa a várandós édesanyával közös háztartásban élő házastárs, akkor nincs akadálya annak, hogy az édesapa vegye igénybe a várandósság idejére járó családi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati jármű átadása

Kérdés:

Önkormányzatunk lízingszerződés keretében járművet vásárolt. A jármű beszerzését egy helyi alapítvány pénzbeli hozzájárulásával támogatta, olyan mértékben, hogy az önkormányzatot csak az üzemeltetési költségek, a jármű időközbeni fenntartása terhelte. A lízing lejáratakor a jármű az önkormányzat tulajdonában került. A jármű kötelező feladat ellátására nincs bevonva, üzleti vagyon részét képezi. Mivel az eszköz megvásárlását tulajdonképp 100%-os mértékben az alapítvány biztosította, jogosult az önkormányzat képviselő-testülete dönteni a jármű térítésmentes átadásáról az alapítvány részére?

Részlet a válaszából: […] nincs jogszabályi tiltás. Amennyiben a jármű beszerzési áfáját levonásba helyezték, akkor a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Támogatások kifizetése, elszámolása

Kérdés:

Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.

Részlet a válaszából: […] időpontját követően a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani, az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. Az Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően nem javítható. Egyéb esetben a javítást a 40. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni.A javítások elvégzése során olyan állapotot kell létrehozni, mintha a hibás könyvelés meg sem történt volna. A 2024. évi könyvelésben a korábbi téves könyvelést vissza kell könyvelni, és a helyére kell könyvelni a tételt, hogy azon a főkönyvi számlán legyen, ahová helyesen könyvelni kellett volna. A költségvetési számvitelben a téves rovaton nyilvántartásba vett teljesítést nem kell javítani.A javítás során figyelni kell a jelentős összegű hiba értékhatárára.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alapján a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Önkormányzati járművekkel kapcsolatos adminisztráció

Kérdés:

Önkormányzatunk tulajdonában több személygépjármű, illetve tehergépjármű is áll. Minden esetben, minden járműre menetlevél kiállítására kerül sor. Az üzemanyag-elszámolások során milyen kötelező nyomtatványok kiállítására van még szükség? (Szükséges-e útnyilvántartást vezetni, kimutatást a futásteljesítményről?) Továbbá milyen nyomtatványok szükségesek a mezőgazdasági gépek, illetve kisgépek (pl. fűkasza, fűnyíró) üzemanyag-felhasználásához? Ez utóbbi esetben mi az elfogadott norma?

Részlet a válaszából: […] és a menetlevél szükséges a fogyasztás ellenőrzéséhez is. A menetlevél mellett útnyilvántartás vezetése nem szükséges. Az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzését belső szabályzatban célszerű előírni.A költségek elszámolásánál mezőgazdasági vontatónak vagy más mezőgazdasági erőgépnek minősülő járműre vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma megállapítása során a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendeletből kell kiindulni, de a munka jellegétől függően üzemórát kell nyilvántartani.A kormányrendeletben nem szereplő gépek és kisgépek esetében gyakran nem a megtett kilométert kell nyilvántartani, hanem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Banki promóció keretében szerzett bevétel

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja banki promóció keretében pénzben részesül. A bank ügyfelei körének bővítése érdekében kedvezményt ad minden olyan természetes személy ügyfelének, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
– egy meghatározott időtartam alatt lakossági bankszámlát nyit,
– a bankszámlát a bank honlapján lévő online számlanyitási felületen igényli,
– a megnyitott bankszámlára a bankszámlanyitást követő három hónapon keresztül legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jóváírás érkezik,
– a bankszámlához igényelt bankkártyával a bankszámlanyitást követő három hónapban legalább egyszer vásárol.
A feltételek együttes teljesítése esetén a bank egy meghatározott összegű jóváírást tesz az ügyfél bankszámlájára. A bank a kedvezmény juttatását egy kampány keretében hirdeti meg. A kampányról szóló hirdetmény a kampány időtartama alatt folyamatosan elérhető a bank hivatalos honlapján és a bank ügyfélfogadó tereiben. Ez a juttatás adómentes?

Részlet a válaszából: […] az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.”A fenti feltételek együttes fennállása esetén lehet tehát csak adómentes a juttatás.A bank által szervezni tervezett kampány üzletpolitikai célúnak minősül, mivel a kampány célja a bank ügyfélkörének bővítése. Az a feltétel is fennáll, hogy a promóciós juttatás a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történik, mivel a kampányról szóló tájékoztatás a bank honlapján, valamint az ügyfélfogadó tereiben elérhető, így az bárki számára hozzáférhető. A kampányban való részvétel egyik feltétele a szolgáltatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
2