Önkormányzati kisbusz üzemeltetése


Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. június 28-án (149. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2932

[…] a menetlevél vezetésének szabályairól, a gépjárműköltségek elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről, a gépjármű biztonságos tárolásáról, üzemeltetésének szabályairól, az esetleges magánhasználat feltételeiről. Ha a tankolást üzemanyagkártyával oldják meg, akkor a kártyahasználatot is szabályozni kell a pénz- és értékkezelési szabályzatban. Ha a gépjárművet bérbeadás útján is hasznosítják, akkor az Áhszr. 8. § (4) bekezdés c) pontja alapján a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A hivatal esetében a hivatal vezetője a jegyző, ezért a hivatal szabályzatait a jegyzőnek kell jóváhagyni, ugyanez vonatkozik a bérbeadás árának meghatározására is, azzal, hogy az ár meghatározásánál figyelembe kell venni az Ámr. 12. § (6) bekezdésének előírásait, vagyis a költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A helyi önkormányzat költségvetési szerve tekintetében az irányító szerv a (6) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása alól felmentést adhat, de ez esetben saját bevételből kell fedezni az önköltségi ár alatt nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezetét. Ingyenesen, vagy önköltségi ár alatt nyújtott bérbeadás esetén számolni kell adóvonzatokkal is. Ha magánszemély, pl. saját dolgozó a bérlő, akkor a piaci ár és a ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet személyijövedelemadó-köteles, ha a bérlő kapcsolt vállalkozás, akkor pedig a fizetendő áfa alapja a piaci ár, amennyiben a bérbeadást áfakötelesen végzik. Ha sportegyesületnek adják ingyenesen a helyiséghasználatot, akkor annak értékét támogatásként kell elszámolni. Az ingyenesen adott szolgáltatásokkal kapcsolatban előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. Az önkormányzatnak akkor kell szabályzatokkal rendelkezni, ha az önkormányzat saját nevében, saját adószáma alatt végez operatív gazdálkodási feladatokat. Ha az önkormányzat a saját nevében végez gazdasági feladatokat, akkor saját bankszámlaszámmal és adószámmal is kell rendelkeznie, és a könyvvezetését is elkülönítetten kell vezetni. A hatásköri szabályok is annak megfelelően alakulnak, hogy az önkormányzatra vagy a hivatalra kell-e megállapítani. Az önkormányzatok külön adószáma számos adójogi és számviteli problémát vet fel, és ebben a kérdésben jogszabályi változás is várható a közeljövőben, […]
 
Kapcsolódó címkék:      
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.