581 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk utalványokat ad települési támogatás keretében a településen lakó újszülöttek részére, amelyet a helyi gyógyszertárban lehet beváltani. Az utalvány gyógyszerekre és babaápolási cikkekre váltható be. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk az utalványok után 2019. évtől, illetve levonhatjuk-e az utalványok áfáját?

Kérdés: Egy szlovák társaság, amely közösségi adószámmal rendelkezik, Magyarországon ügyfele (megrendelő) – közösségi adószámmal rendelkező magyar vállalat – részére hűtőházat értékesítene, melyet a társaság és alvállalkozói telepítenének megközelítőleg 3 hónapos időszak alatt. Helyesen gondolom-e, hogy a megrendelő fordított adózással teljesítheti a társaság áfakötelezettségét, tekintettel arra, hogy a 3 hónapos időszak miatt nem keletkezik telephelye Magyarországon? Az alvállalkozók a megrendelővel nem állnak kapcsolatban. Kérem, erősítsék meg, hogy jól értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat! Álláspontom szerint, ha a társaság kérhet Magyarországon adószámot, akkor alvállalkozói helyett a fordított adózás szabályai szerint teljesíthet áfabevallást.

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Hivatalunk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és hivatalunk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, hivatalunk nevére kiállított számla alapján. A számlán külön sorban szerepelnek a szállás díja, illetve a reggeli díja. A felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
A K341 rovatban szereplő "az elszámolható élelmezési "kiadások" mire vonatkoznak?
Mikor kell az étkezést K341-re, és mikor kell a K1107-re elszámolni? Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak számít a "hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés", amely a K1107 rovatban is található.

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, tevékenységemet nem olyan régen kezdtem meg, és eddig csak belföldi vevők részére teljesítettem termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Nem olyan régen kaptam egy megrendelést egy külföldi (német) adóalanytól marketingszolgáltatásra (ez a német társaság csak Németországban végez gazdasági tevékenységet, székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye). Ezen ügylettel kapcsolatban két kérdésem volna:
1. Jól gondolom, hogy a teljesítés helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni?
2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor az ügylet teljesítési helye Németország lesz, és ha jól gondolom, a szolgáltatásról nettó számlát fogok kiállítani, amely után a német adóalany megrendelő fogja az áfát megfizetni. Ebben az esetben fel kell tüntetni a számlán a fordított adózás kifejezést?
A másik ügylet, amellyel kapcsolatban kérdésem merült fel, egy Közösségen belüli termékértékesítés. Reklámanyagokat is gyártok, amelyeket most első alkalommal egy spanyol adóalany társaságnak értékesítek. A termékeket Magyarországon állítom elő, és innen egy fuvarozócég szállítja ki Spanyolországba. Ebben az esetben (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés) fel kell-e tüntetni a fordított adózás kifejezést a számlán? A?számlát kiállíthatom-e angol nyelven?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság ügyfelei számára különböző lízingkonstrukciók keretében nyújt finanszírozást, többek között gépek, gyártósorok vonatkozásában. Egyes ügyletei keretében a társaság az ügyfél (megrendelő) által kiválasztott gépeket a Közösség területéről, másik tagállamból szerzi be. A gépek több darabban, több kamionban kerülnek leszállításra a megrendelő telephelyére. A leszállítást követően a szállító a gépeket összeszereli, beüzemeli és teszteli (vagy ezeket a munkákat alvállalkozójával végezteti el). A sikeres tesztidőszakot követően a szállító a gépeket átadja a társaság részére, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. A fizetési ütemezés az alábbiak szerint alakul. A szállító részszámlát állít ki a megrendelést, a gyártást, illetve az üzembe helyezést követően. Az egyes részszámlák sorban az ügylet ellenértékének 20 százalékáról, 60 százalékáról, valamint 20 százalékáról kerülnek kiállításra. A megosztás alapján az ellenérték 20 százaléka a megrendeléskor, 60 százaléka a megrendelt gép legyártásakor, a fennmaradó 20 százaléka pedig a gépek leszállítása, összeszerelése, beüzemelése és sikeres tesztelése után fizetendő a társaság részéről. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a részszámlákon feltüntetett egyes összegek nem állnak feltétlenül arányban a kibocsátásukig elvégzett részfeladatok ellenértékével. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az alábbi álláspontok összhangban állnak-e az Áfa-tv. rendelkezéseivel?
I. A társaság az ismertetett ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 21. §-a szerinti, Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.
II. A közösségi termékbeszerzési ügyletek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja az az időpont, amikor a szállító a társaság számára a beüzemelt gépeket a sikeres tesztidőszakot követően átadja (a felek között ekkor átadás-átvételi jegyzőkönyv készül).

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?

Kérdés: Egy litván székhelyű társaság, amely elsősorban bútorkészítéshez használatos faipari elemek, padlólapok és egyéb belsőépítészeti eszközök és dekorációs termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, a vállalatcsoport kínai székhelyű vállalkozásától terméket kíván beszerezni, mely terméket azután egy magyar adóalany részére értékesít tovább. A termékek fizikai szállítása ugyanakkor, melyet a kapcsolódó fuvarokmányok is megerősítenek, közvetlenül a kínai eladótól a magyar vevő részére történik. A szállítást a kínai eladó szervezi, az alkalmazott paritás a kínai eladó és a társaság között "DAP EU Határ", míg a társaság és a végső magyar vevő viszonylatában "DAP vevő telephelye". A termékek Litvániában lépnek az Unió területére, ott történik meg az importálásuk, szabadforgalomba helyezésük. A nemzetközi szállítmányozási szabályok és a fuvarozási megállapodás értelmében a kínai eladótól a magyar vevőhöz történő szállítás megszakítás nélküli. Az ismertetett láncügylettel kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az egyes értékesítések teljesítési helyét kizárólag az általános láncügyletszabályok alapján kell-e meghatározni, vagy amennyiben az áru az Európai Unió területén kívülről indul, és a tranzakciók során importálásra is sor kerül, akkor az általános szabályoktól eltérő teljesítési hely rendelkezések alkalmazandóak.
A vázolt tényállással kapcsolatban kérdésem, helyesen gondolom-e, hogy
– amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor, vagyis a láncügylet kiinduló pontjában a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakcióinak teljesítési helyét nemcsak az általános láncügyletszabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a figyelembevételével kell megállapítani, hanem az Áfa-tv. 28. §-a is alkalmazandó;
– amennyiben tehát az áruk feladási helye harmadik ország, a fuvarozást az első eladó rendeli meg (szervezi), és az importálásra Litvániában kerül sor egy láncügylet során, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében a társaság (importáló közbenső litván vevő) értékesítésének teljesítési helye nem belföld, hanem az import tagállama, vagyis Litvánia. A hivatkozott szabályok összhangban vannak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó rendelkezéseivel;
– következésképpen és figyelembe véve, hogy a fuvarozást a kínai eladó szervezi, a társaságnak nem keletkezik áfaregisztrációs kötelezettsége belföldön a láncügylettel kapcsolatban, és ilyen módon nem kell belföldi, áfaköteles értékesítést végrehajtania a magyar vevő felé a vázolt ügylet kapcsán.

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?