532 talált cikk az adóhatóság kifejezésre

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekeket étkeztetünk. A Gyvt. alapján vannak ingyenes és kedvezményes étkezők. Az ételt vásároljuk, és az ingyenes étkezőkre jutó áfát nem vontuk le, de így is több az áfalevonásunk, mint a fizetendő áfánk, mert a kedvezményes étkezőkre jutó beszerzési áfát levontuk. A Gyvt. alapján a nyersanyag árát háríthatjuk át a gyerekekre, ezért az eladási ár alacsonyabb, mint az az ár, amin mi vesszük az ételt. Az adóhatóság kifogásolta gyakorlatunkat. Jogosan járunk-e el, ha a kedvezményesen értékesített étel beszerzési áfáját levonjuk?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.

Kérdés: Azt olvastuk, hogy a cégeknek január 1-jétől cégkapun keresztül kell beadni az adóbevallásaikat. Vonatkozik ez az előírás a költségvetési intézményekre és önkormányzatokra is?

Kérdés: Intézményünknél fedezethiány jelentkezett. Kiderült, hogy fordított adózás alá eső beruházás áfáját nem vettük kötelezettségvállalásba. Hogyan kellene eljárnunk a fordított áfás számlák kötelezettségvállalásánál?

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?

Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban – a helyi értékek népszerűsítése érdekében – a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. (Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából, önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk.) Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? Továbbá önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről könyvet szeretne készíttetni, több példányban. Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?