Találati lista:
41. cikk / 524 Ingatlan-bérbeadás és -bérlet
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
42. cikk / 524 Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére
Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
43. cikk / 524 Foglalkoztatottak utólagos bejelentése a NAV-hoz
Kérdés: 1992-ben jogutódlás történt cégünknél. Nemrég lekérdeztük a NAV foglalkoztatotti listáján a dolgozóink adatait, és észrevettük, hogy a 90-es években érkezett, mai napig itt lévő dolgozóink közül néhányan nem szerepelnek benne. Véleményünk szerint akkor elmaradt az átjelentés. Hogyan tudnánk ezt jelenleg helyrehozni, hogy a cégünk foglalkoztatotti listáján szerepeljenek ezek a dolgozók, mert így olyan, mintha nem is dolgoznának nálunk? A 08-as bevallás és minden adatszolgáltatás rendben volt velük ebben a bő 30 évben.
44. cikk / 524 Kiküldetés elszámolása
Kérdés: Van-e lehetőség kiküldetés elszámolására, abban az esetben, ha a magánszemély és a házastársa tulajdonában nincs gépjármű, azonban az általuk tulajdonolt cég birtokában van? A céges gépjárműre szabályos-e kiküldetés elszámolása?
45. cikk / 524 Tanároknak adott ajándék
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?
46. cikk / 524 A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása
Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?
47. cikk / 524 Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények
Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
48. cikk / 524 Késedelmes adó-visszatérítés
Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?
49. cikk / 524 Kétszeres adóztatás problémája és annak elkerülése import-távértékesítés esetén
Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?
50. cikk / 524 Személyi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?
