Találati lista:
41. cikk / 762 Elismerésként adományozott díjak
Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?
42. cikk / 762 Magánszemély ajándéka az önkormányzatnak
Kérdés: Önkormányzatunk hozzájárulását adta, hogy a saját tulajdonú területén, civil (magánszemélyek) összefogás eredményeképp egy emlékmű készülhessen. Az emlékmű elkészült, felavatása megtörtént, az érdeklődők számára szabadon látogatható. Az emlékmű tulajdonosa az állíttató maradt (magánszemély), aki az emlékmű tulajdonjogát ingyenes átadással fel kívánja ajánlani önkormányzatunk részére. A tulajdonos általi becsült értéke 11.000.000 forint. Egy ilyen értékű ajándékozás von-e maga után bármiféle adófizetési kötelezettséget, akár az önkormányzat, akár a magánszemély részéről?
43. cikk / 762 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
44. cikk / 762 Társas vállalkozó adózása
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
45. cikk / 762 Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés
Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?
46. cikk / 762 Bedolgozói munkaviszony
Kérdés: Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?
47. cikk / 762 Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás
Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
48. cikk / 762 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek
Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
49. cikk / 762 Külföldi munkavégzés adózása
Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?
50. cikk / 762 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?
