Gyermekétkeztetés elszámolása

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentes intézmény nem számíthat fel áfát a szolgáltatásai árában, és a beszerzései előzetesen felszámított adóját nem helyezheti levonásba. A vevőkre, jelen esetben a szülőkre, nem háríthat át áfát.A Gyvt. előírásai szerint a térítési díj a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Építési szerződés alapján külföldön teljesített ügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?
Részlet a válaszából: […] 1-2. A megadott információk nem biztosítanak elegendő információt az ügylet megítéléséhez. A rendelkezésre álló információk alapján elképzelhető, hogy az ügyletre annak tartalma alapján az Áfa-tv. 32. §-ában foglaltak alkalmazandóak. Az a tény, hogy a felek építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Cégünk működési támogatást kapott 2018. decemberben, de csak 2019 első negyedévében fogja felhasználni. Passzív időbeni elhatárolásra könyveljük, de 2019-ben hogyan vezetjük össze a tárgyi eszközökkel a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást éven belül elhasználódó anyagokra, eszközökre, dologi kiadásokra lehet felhasználni. Éven túl használatos tárgyi eszközt (befektetett eszközt) fejlesztési célú támogatásból lehet vásárolni, létesíteni.Az elhatárolás elvei a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Közétkeztetés adólevonása

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekeket étkeztetünk. A Gyvt. alapján vannak ingyenes és kedvezményes étkezők. Az ételt vásároljuk, és az ingyenes étkezőkre jutó áfát nem vontuk le, de így is több az áfalevonásunk, mint a fizetendő áfánk, mert a kedvezményes étkezőkre jutó beszerzési áfát levontuk. A Gyvt. alapján a nyersanyag árát háríthatjuk át a gyerekekre, ezért az eladási ár alacsonyabb, mint az az ár, amin mi vesszük az ételt. Az adóhatóság kifogásolta gyakorlatunkat. Jogosan járunk-e el, ha a kedvezményesen értékesített étel beszerzési áfáját levonjuk?
Részlet a válaszából: […] ...is több a levonható áfa, mivel a gyermekekre csak a nyersanyagnorma hárítható át, ugyanakkor a főzéshez, tálaláshoz szükséges egyéb anyagok, konyhai tisztítószerek, szalvéta, eszközök stb. áfája is levonásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Vásárolt tűzifa adományozása

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján karácsony előtt arról döntött, hogy tűzifát oszt ki az arra rászoruló lakosság között. Hogyan kell könyvelnünk a beszerzést és a lakosság részére történő átadását?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt tűzifát a K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton, a tűzifa kiszállításának költségét a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton, az előzetesen felszámított áfa összeget a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdésében rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása, "fordított adózás" kifejezés helyes használata a számlán

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, tevékenységemet nem olyan régen kezdtem meg, és eddig csak belföldi vevők részére teljesítettem termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Nem olyan régen kaptam egy megrendelést egy külföldi (német) adóalanytól marketingszolgáltatásra (ez a német társaság csak Németországban végez gazdasági tevékenységet, székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye). Ezen ügylettel kapcsolatban két kérdésem volna:
1. Jól gondolom, hogy a teljesítés helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni?
2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor az ügylet teljesítési helye Németország lesz, és ha jól gondolom, a szolgáltatásról nettó számlát fogok kiállítani, amely után a német adóalany megrendelő fogja az áfát megfizetni. Ebben az esetben fel kell tüntetni a számlán a fordított adózás kifejezést?
A másik ügylet, amellyel kapcsolatban kérdésem merült fel, egy Közösségen belüli termékértékesítés. Reklámanyagokat is gyártok, amelyeket most első alkalommal egy spanyol adóalany társaságnak értékesítek. A termékeket Magyarországon állítom elő, és innen egy fuvarozócég szállítja ki Spanyolországba. Ebben az esetben (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés) fel kell-e tüntetni a fordított adózás kifejezést a számlán? A?számlát kiállíthatom-e angol nyelven?
Részlet a válaszából: […] ...a számlán a "fordított adózás" kifejezést kötelezően fel kell tüntetni.A spanyol adóalany társaság részére értékesített reklámanyagok adómentes Közösségen belüli értékesítése esetén a "fordított adózás" kifejezést nem kell feltüntetni a számlán, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Leltári többlet, leltárhiány

Kérdés: Az év végi leltározáshoz közeledve kérdezzük, hogy ha leltározás során leltárban nem szereplő tárgyi eszközök kerülnek leltárfelvételre, illetve a leltárban szereplő tárgyi eszköz nem fellelhető vagy kevesebb van belőle, továbbá raktári többletünk van, akkor ezt a könyveinkben hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja és az Áhsz. 25. § (10) bekezdése szerint   T9242/9243 – K443A raktári többlet számviteli elszámolása a következő:1. Anyagok raktári többlete a pénzügyi számvitel szerint   T211 – K92432. Áruk raktári többlete a pénzügyi számvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítási munkálatokhoz kapcsolódó anyagvásárlás

Kérdés: Kérdés: Időskorúak tartós bentlakásos ellátását végző költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk felújítást végez, melyhez az anyagot (pl.: csempe, gipszkarton) saját maga veszi meg, a munkálatokat pedig idegen kivitelező végzi.
Hogyan kell elszámolni költségvetési és pénzügyi számvitel szerint az anyagok vásárlását, felhasználását, illetve ingatlanra történő aktiválását úgy, hogy az anyagok vásárlása, felhasználása éveken át is elhúzódhat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a K71. „Ingatlanok felújítása” rovaton kell elszámolni az ingatlanok értékét növelő felújítások kiadásait.A beszerzett anyagokat a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. Fejezet A) fejezet „Vásárlás elszámolása” cím szerint kell könyvelni, azzal az eltéréssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kiadások, bevételek COFOG-ra történő elszámolása

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye – mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is – 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?
Részlet a válaszából: […] ...írtak szerint a karbantartó, fűtő bérét és járulékait nem tekintik áfaalapnak, ugyanakkor a 2. pont szerint a fűtő- és karbantartási anyagokat átszámlázzák áfásan a KLIK-re. Így gyakorlatilag ugyanannak a szolgáltatásnak a személyi kiadásait és dologi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
7
8
9
16