626 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A költségvetési szerv iPadokat vásárolt március hónapban, áprilisban pedig iPad-tokok vásárlása történt készpénzre. Hogyan történik az iPad-tokok könyvviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzat az általánosforgalmiadó-kötelezettségeinek tekintetében havi bevalló. A fizetendő általános forgalmi adóban viszonylag jelentős tétel az Áfa-tv. 61. §-a szerinti halasztott forgalmi adó, a beruházási munkákhoz kapcsolódóan rendszeresen felmerül fordított adó is. Hogyan kell a havi általánosforgalmiadó-bevallást egyeztetni a számviteli nyilvántartásokkal?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a közcélú adományozásra vonatkozó előírása nem kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott térítésmentes termékátadás maradéktalanul megfelel a közcélú adomány Áfa-tv.-ben meghatározott fogalmának. E rendelkezés olyan esetben is alkalmazandó, ha más jogszabály az adott térítésmentes esetre az Áfa-tv. közcélú adományozására vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz Vktv., amelynek 8, 10, illetve 79. §-a egyes térítésmentes ügyletek tekintetében kimondja, hogy azok általános forgalmi adózás szempontjából közcélú adománynak minősülnek. Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver esetében is alkalmazható-e a fenti szabály, vagy az csak a víziközmű-hálózat térítésmentes átvételére vonatkozik?

Kérdés: Keringetőszivattyú cseréjének könyvelése milyen módon történik? Jól gondolom, hogy karbantartásnak minősül, vagy önállóan, beruházásként kerüljön a nyilvántartásba?

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzésen nyertes kivitelezője jóteljesítési biztosítékként az előírt összeget befizette az önkormányzati társulás bankszámlájára. Hogyan kell helyesen lekönyvelni?

Kérdés: Múzeumunk 1-es adószámmal rendelkező, általános forgalmi adó szempontjából alanyi adómentes körbe tartozik. Emiatt nincs áfabefizetési kötelezettségünk és előzetesen felszámított áfalevonási jogunk, követelésünk sincsen. Jól gondoljuk, hogy az Áhsz. 48. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak ránk, mivel nincs mit elszámolnunk a 364. Általános forgalmi adó elszámolása nevű számlacsoportban, illetve ez alapján a költségvetés tervezésénél, összeállításánál és könyvelésénél sem szükséges megbontanunk nettó és áfa kiadásra-bevételre? Válaszukban kérem jelöljék, hogy mely jogszabály hivatkozik erre!