1133 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen – 2020. március óta – 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát – objektív okok miatt – kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?

Kérdés: Önkormányzatunk az Európai Unió egyik tagországából kíván használt tűzoltóautót vásárolni. Ennek lebonyolításához szükséges-e devizaszámlát nyitni, illetve mi az eljárás ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?

Kérdés: Önkormányzatunk online, londoni kiadótól, adóalanytól (van magyarországi központi irodája) könyvet szeretne vásárolni. Áfa tekintetében adóalanyok vagyunk, de nincs közösségi adószámunk. A könyvről az eladó áfa felszámítása nélkül állítja majd ki a számláját, feltüntetve rajta, hogy közösségen belüli szállítás. A könyv beszerzése közösségen belüli beszerzésnek minősül, közösségi adószámot kell igényelnünk hozzá és Magyarországon kell az adót megfizetni?

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy kft.-t, az ügylet költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti helyes könyveléséhez kérnénk segítséget.