674 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?

Kérdés: Általános iskolában a tanulóknak év végén, a tanulmányi eredmény alapján, illetve év közbeni versenyek díjazásaként adott jutalomkönyv, egyéb eszköz elszámolásának mi a módja? Pontosan hogyan könyveljük? Kell-e erről a NAV-nak adatot szolgáltatni? Ha igen, milyen módon és adattartalommal? (A gyerekek többségének nincs adóazonosító jele.)

Kérdés: Felsőoktatási intézmény közérdekű önkéntes szerződéseket szeretne kötni külföldi állampolgárokkal. Kérdésünk, hogy elszámolhatunk-e hozzájuk kapcsolódó költségeket abban az esetben, ha adóazonosító jellel nem rendelkeznek?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Helyi önkormányzat esetében döntés született arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők juttatásaiként az internetszámlát (saját nevükre szólót) az önkormányzat megtéríti. Kérdésem, hogy az internet-költségtérítést szükséges-e feladni számfejtésre – állományba nem tartozók juttatásaiként – ebben az esetben, és van-e adó-, illetve járulékvonzata az önkormányzat részére, vagy sem? Több esetben kezelik úgy a könyvelők, hogy automatikusan az 52226-os főkönyvi számlaszámra könyvelik, számfejtés nélkül.

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Kell-e a munkarehabilitációs programban részt vevő személy részére kifizetett munkaterápiás jutalom után a kifizetőnek járulékot fizetni? Kell-e erről a magánszemélynek adóbevallást adni?

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?