788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?

Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?

Kérdés: Építőipari cégtől ingatlankivitelezésről fordított áfás számlát kaptunk, amelyen a teljesítési időpont tévesen szerepelt, de más adatot nem kell javítani, az összegek helyesek. A cég kiállított egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyen munkaszámra hivatkozik, és az adóalapáfa-, bruttóösszeg-adatok nullával szerepelnek. Befogadhatjuk ezt a bizonylatot?

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?