784 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?

Kérdés: Építőipari cégtől ingatlankivitelezésről fordított áfás számlát kaptunk, amelyen a teljesítési időpont tévesen szerepelt, de más adatot nem kell javítani, az összegek helyesek. A cég kiállított egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyen munkaszámra hivatkozik, és az adóalapáfa-, bruttóösszeg-adatok nullával szerepelnek. Befogadhatjuk ezt a bizonylatot?

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?

Kérdés: Egyik dolgozónk összetörte az intézményünk tulajdonában lévő, de általa használt okostelefont. A javítási költség több mint 200 000 forint. Szeretnénk megtéríttetni a javítási költséget a munkavállalóval. Kell-e számlát kiállítanunk a dolgozó részére a javításról?

Kérdés: Egyik dolgozónk rendszeresen jár kiküldetésbe saját gépkocsijával. Jelezte, hogy prémium benzint tankol a gépkocsijába, ezért magasabb összegű üzemanyag elszámolását kéri. A NAV honlapján a prémium benzin árát nem teszik közzé. Alkalmazhatjuk az Szja-tv. 3. sz. melléklete IV. fejezetének 1.b) pontja szerinti megoldást, vagyis hogy a bemutatott számlán szereplő benzinárral számoljuk ki a kiküldetés üzemanyagköltségét?

Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?