557 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: Hogyan történik az épülettartozékok selejtezésének könyvelése?

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.

Kérdés: Kistérségi társulás közoktatási szakszolgálati feladatellátást végez gesztor intézménnyel kötött szerződés alapján egy közoktatási intézményben. Az intézmény szeptember 1-jétől önkormányzati fenntartásból egyházi fenntartásba került. Az eddig a költségvetési törvény 8. számú mellékletének 2.2.2. pontja alapján biztosított finanszírozásnormatíva igénybe vehető-e továbbra is az egyházi intézményben tanuló gyerekek után, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesültek? Amennyiben igen, ennek milyen egyéb feltételei vannak?

Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?