597 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Polgármesteri hivatal valutapénztárral nem rendelkezik. Partnerközségünkhöz utazik egy delegáció Németországba. Külföldön hogyan kérjenek számlát, és hogyan tudjuk kifizetni forintpénztárunkból?

Kérdés: Költségvetési intézményként működünk, áfakörbe tartozunk, a NAV-hoz havi bevallási kötelezettségünk van. Áfa-visszaigénylés esetén az összeget nem kérjük részünkre kiutalni a NAV-tól, hanem a különböző adónemekre, kötelezettségeinkre átvezetéseket kérünk. Ezek a rehabilitációs hozzájárulás, az önellenőrzési pótlék, a késedelmi pótlék és a bírság. Az átvezetések nem járnak pénzmozgással, így viszont nem tudjuk, hogyan kellene helyesen lekönyvelni, hogy a könyvelésünkben megjelenjenek ezek a tételek, és egyezzünk a NAV által biztosított folyószámla-kivonattal. Havonta, negyedévente, évente egyszer kell rendezni e tételeket?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?

Kérdés: 2014. évben elengedtünk több kis összegű követelést. 2015. év januárjában az egyiket befizették. Mi a teendő a befolyt összeggel?

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?