622 talált állásfoglalás az előleg kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?

Kérdés: Egy városi önkormányzattal – stadionfejlesztés céljából – támogatási szerződést kötöttünk. A támogatás teljes összege előleg, az első részlet kifizetése megtörtént, a második részletre a kedvezményezett jogosulatlan maradt. Módosítási kérelmet a szakmai teljesítés határidejének meghosszabbítására nem adott be, ezért a támogató javaslatot tett a kedvezményezett részére a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, felhívta továbbá a kedvezményezettet a rendelkezésre bocsátott támogatással való elszámolásra. Az elszámolást a kedvezményezett benyújtotta, és a számlák alapján a stadion tervdokumentációja készen van. A kiviteli terveket az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. valósította meg. A befejezetlen beruházás esetleges selejtezését követően a tervdokumentáció hasznosítható-e még, követelésünk származhat-e abból, ha az önkormányzat a terveket hasznosítaná?

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: Partnerünk szakfordítást végez nekünk. A számlában a fordítás díján felül postázási költséget is feltüntet fizetendő díjként. Szakmai utasításokban, rendeletekben iránymutatást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy egyéb költségtérítési kötelezettségünk állna fenn. A partnerrel vállalkozási szerződésünk sincs, amiben külön szabályozva lenne a fordítási díjon felüli költségtérítés. Kérdésem, hogy jogosan állít-e be a számlán a saját költségeinek fedezetére vonatkozó tételt, ha igen, a számlához csatolni kell az összeget alátámasztó bizonylat hiteles másolatát?

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?

Kérdés: Hivatalunk társasháztól bérel helyiséget raktározás céljára. A társasház a közös tulajdon bérbeadása után az Szja-tv. 75. §-a alapján személyijövedelemadó-kötelessé válik, mely adót a kifizető – esetünkben a hivatal – állapítja meg, levonja, és befizeti az adóhatóság részére. Mely rovatokon kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?