2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a kibocsátott kötvény értékét lekötötte, ez a 29. számlán van. A lekötés végén a virtuális számláról rávezették a költségvetési számlánkra. Újból lekötöttük, de kisebb értékben, így csökken az állománya is. A számlák közötti átvezetést átfutó számlán (39.) könyveljük. Az eredeti és az új lekötés közötti különbözet az átfutó számlán marad. Hogyan kell ezt a tranzakciót helyesen könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, azt szeretnénk kérdezni, mi a teendőnk a decemberben hóközi kifizetéseként kifizetett személyi juttatások elszámolásával? A kifizetéseket a 39212181-es Nettó illetmény elszámolási T oldalára könyveljük, és a következő év januári feladás során kerülnek az 5-ös számlaosztály T oldalára. Maradhat év végén a hóközi kifizetés a 39-es T oldalán, vagy át kell könyvelnünk az 5-ös számlaosztályba év végi zárás előtt?

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Hogyan kell a támogató könyvelésében nyilvántartani, illetve a mérlegkészítés során figyelembe venni a jogosulatlan igénybevétel miatt, büntetőkamattal növelt értékben, jogerős határozattal visszavont támogatást, amennyiben annak összege még nem folyt be?

Kérdés: Egy községi önkormányzat 300 M Ft feletti 2010. évi teljesített kiadással, és 2010. december 31-én fennálló folyószámla-hitelállománnyal könyvvizsgálatra kötelezett-e?

Kérdés: Intézetünkben 2008 év végétől befejezetlen beruházásként tartunk nyilván számítástechnikai eszközöket. Az említett beruházás megvalósulására a cég felszámolása miatt a jövőben sem kerül sor. Helyesen járunk-e el, ha leselejtezzük az eszközöket?

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?