2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?

Kérdés: Kell-e áfát fizetni egy szoftver térítésmentes átadásánál, ha ezt az aktust a felügyeleti szerv rendelte el? Az átvevő szintén a felügyelete alá eső központi költségvetési szerv.

Kérdés: Egy önkormányzat értékesített egy szántót, majd egy gazdasági épületet. Ennek kapcsán merült fel, hogy kell-e utána áfát fizetnie (mivel az értékesítés csak egyszeri), illetve az önkormányzat lehet-e alanyi adómentes. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak?

Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, az üzemanyagköltség elszámolásánál az igazolás nélkül elszámolható mértékről szóló [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] kormányrendelet szerinti alapnorma, futott km és az APEH által közzétett árral vagy a számla szerinti mennyiség és APEH-ár szorzatával helyes-e az elszámolás?

Kérdés:

Ha központi beruházási keretből vásárolnak székeket, amelyeknek az egyedi bekerülési értéke 10 ezer forint, akkor lehet-e kis értékű tárgyi eszközként elszámolni?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e, avagy a munkahely "kapujáig"? (Pl. Budaörsről történő bejárás esetén a közlekedési távolság zöme a főváros területére esik.)